Állásfoglalás az Északi-sarkvidék nemzetközi helyzetéről

Az Északi-sarkvidék egyre inkább olyan stratégiai területté válik, ahol a geopolitika, a biztonság, az energia és az éghajlatváltozás ütközik. A képviselők hangsúlyozzák, hogy az EU-nak "szilárd, biztonságorientált stratégiát" kell elfogadnia, és meg kell erősítenie az együttműködést az Egyesült Államokkal és a NATO-val az orosz és kínai befolyással szemben.

A Parlament bírálja a régió masszív militarizálását, különösen Oroszország fegyveres erőinek átalakítását és az úgynevezett "tengeri kollégiumok" létrehozását. A képviselők szerint ezek a lépések növelik a feszültséget és veszélyeztetik az egész régió stabilitását. Ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy Kína egyre inkább gazdasági és stratégiai befolyásra törekszik a térségben.

A képviselők arra is figyelmeztetnek, hogy a kritikus tenger alatti infrastruktúrát, köztük a Grönland körüli kábeleket és csővezetékeket is veszély fenyegeti. A közelmúltban a Balti-tengeren történt incidensek nyomán erősebb védelmet és szigorúbb szankciókra és ellenintézkedésekre vonatkozó szabályokat sürgetnek a "árnyékflottával" gyanúsított szereplőkkel szemben.

Az állásfoglalás ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az Északi-sarkvidék irányításának szilárdan a nemzetközi jogban, különösen az ENSZ tengerjogi egyezményében (UNCLOS) kell maradnia. A Parlament elutasítja az Északi-sarkvidéki tengeri útvonalakra vonatkozó egyoldalú igényeket, például az Északi tengeri útvonal mentén, és támogatja a viták diplomáciai rendezését.

Az Északi-sarkvidék olyan stratégiai nyersanyagok forrása is, amelyek kulcsfontosságúak Európa energiabiztonsága és technológiai függetlensége szempontjából. A Parlament hangsúlyozza Norvégia fontosságát, valamint az Izlanddal és Grönlanddal való esetleges mélyebb partnerség szerepét, ahol egyre nagyobb a támogatottsága az EU-val való szorosabb integrációnak.