Az európai politikai pártokra és alapítványokra vonatkozó szabályok

Az európai politikai pártok együttműködnek nemzeti tagpártjaikkal, és mindegyikhez tartozik egy társult európai politikai alapítvány. Az alapítványok alapokmányának megfelelően elősegítik a politikai vitát, a kutatást, az oktatást és a polgárok bevonását mind európai, mind nemzeti szinten. Szolgáltatásaiknak mindenki számára azonos feltételek mellett elérhetőnek kell lenniük, nem csupán egy adott párt tagjai vagy szavazói számára. 2025. december 31-én az EU költségvetéséből 12 európai politikai pártot és 12 társult alapítványt finanszíroztak.

Mindkettő jogállását és finanszírozását a 2025/2445 (EU, Euratom) számú, átdolgozott rendelet szabályozza, amely 2025. december 28-tól lép hatályba. A rendelet előírja, hogy az Európai Parlament 2026. június 29-ig tegyen közzé jelentést a rendelet alkalmazásáról. A Bizottságnak ezután egy éve van saját jelentésének elkészítésére, szükség esetén módosítási javaslatokkal együtt. Ezt a jelentést az Alkotmányügyi Bizottság (AFCO) készítette elő, az előadók Vincze Loránt (EPP) és Charles Goerens (Renew) voltak. Ez egy nem jogalkotási határozat, nem pedig törvény. A plenáris ülésen nem tárgyalták külön.

Az állásfoglalás üdvözli a rendelet elfogadását, és megállapítja, hogy az javította a jogi egyértelműséget, többek között a külföldi beavatkozás elleni garanciák tekintetében. Ugyanakkor rámutat arra, hogy az új szabályokkal kapcsolatos tapasztalatok egyelőre csekélyek. A szöveg szerint a rendelet hatálybalépését követően azonnal előre nem látható problémák merültek fel, főként a politikai alapítványok finanszírozásával kapcsolatban, amelyek sürgős intézkedéseket igényelnek. Az alapítványok aránytalan adminisztratív terhet jelentenek. Az állásfoglalás ezt aggodalommal veszi tudomásul, és ígéretet tesz a kérdés kivizsgálására.

A konkrét követelések a pénzügyekre vonatkoznak. Az állásfoglalás felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be jogalkotási javaslatot, amely átdolgozza az alapítványok finanszírozására vonatkozó szabályokat. Eszerint az uniós költségvetésből származó támogatásnak az alapítvány támogatható költségeinek akár 100%-át is fedeznie kellene. Emelni kellene az adományok felső határát is, amely jelenleg egy adományozótól évente 18 000 euró. A Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a nemzeti szabályok nem akadályozzák-e a nemzeti szervezeteket abban, hogy hozzájárulásokat fizessenek európai alapítványoknak. A szöveg továbbá egy egységes online rendszert javasol, amelyben az uniós finanszírozást, az adományokat és az alapítványoknak nyújtott hozzájárulásokat kellene nyilvántartani és nyilvánosságra hozni. Emellett tartalmazza azt a kötelezettségvállalást is, hogy a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretben növeljék az alapítványok számára nyújtott uniós finanszírozás teljes összegét. Ezt azzal indokolja, hogy a költségvetést az elmúlt években nem indexálták, miközben nőtt az infláció és a működési költségek.

Eredmény: 426 igen, 140 nem, 107 tartózkodott. Az EPP, az S&D, a Renew és a Greens/EFA túlnyomó többséggel szavazott a javaslat mellett. Az EPP-ben 166-an szavaztak mellette, 2-en ellene és 2-en tartózkodtak, az S&D-ben 131-en mellette és 1-en ellene, a Renew-ban 68-an mellette, a Greens/EFA-ban pedig 48-an mellette. Az állásfoglalás a proeurópai többség szavazataival került elfogadásra. Az EPP és a szélsőjobboldal nem vett részt a szavazásban.

A szélsőjobboldal nem volt egységes. A PfE (79 ellenszavazat) és az ESN (25 ellenszavazat) egészében ellene szavazott. Az ECR nagy része tartózkodott: 60 képviselője tartózkodott, 16 ellene és 2 mellette szavazott. A The Left, azaz a szélsőbal, többségében tartózkodott (36 tartózkodás, 7 mellette, 1 ellene).