A pénzügyi szektor adói és a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó áfa

Az állásfoglalás Matthias Ecke (S&D) jelentésén alapul, amelyet a Gazdasági és Monetáris Bizottság (ECON) nevében készített. Ez egy saját kezdeményezésű, nem jogalkotási jellegű jelentés: nem módosít és nem vezet be semmilyen jogszabályt, hanem a Bizottságot további munkára ösztönzi.

Az állásfoglalás szerint a tagállamok a nagy pénzügyi válságot követően 91 ágazati adót vezettek be a pénzügyi szektorra. Ezáltal rendkívül széttagolt adózási környezet jött létre, amely növeli a működési és adminisztratív költségeket, akadályozza a pénzügyi szolgáltatók határokon átnyúló terjeszkedését, és aláássa az Unió megtakarítási és beruházási céljait. Az állásfoglalás felszólítja a Bizottságot, hogy teljesítse az ágazati adóztatásra vonatkozó innovatív megoldások kidolgozására tett vállalását, ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy az egyszerűsítés nem vezethet deregulációhoz, sem a legalacsonyabb adószabványokért folyó versenyhez.

A pénzügyi szolgáltatások 1977 óta mentesek a hozzáadottérték-adó alól; az állásfoglalás szerint ma már a technológiai fejlődés megoldhatná az adóztatásukkal kapcsolatos eredeti technikai akadályokat. A mentességnek van egy hátránya is: a pénzügyi intézmények nem vonhatják le azt az áfát, amelyet maguk fizetnek be a beszerzéskor, így úgynevezett vissza nem térítendő áfa keletkezik. Az állásfoglalás szerint a jelenlegi helyzet tartós piaci torzuláshoz vezet, csökkentheti az átláthatóságot és növeli a fogyasztók költségeit. Felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a rendszer hatásait, tegye közzé az elemzést, és mérlegelje a lehetséges megoldásokat. Az esetleges változtatásoknak gondosan figyelembe kell venniük a kis fogyasztókra, különösen az alacsony és közepes jövedelmű háztartásokra gyakorolt hatást, és meg kell akadályozniuk bármilyen további összköltség-növekedést.

Az állásfoglalás emlékeztet továbbá a Parlament, a Tanács és a Bizottság között 2020-ban az új saját forrásokról, beleértve a pénzügyi tranzakciós adót is, és tudomásul veszi, hogy a Bizottság a 2026-os munkaprogramban bejelentette e adóra vonatkozó javaslatának visszavonását, mivel a Tanácsban nem történt elegendő előrelépés.

A plenáris ülésen nem került sor külön vitára a napirendi ponttal kapcsolatban, Matthias Ecke (S&D) előadó a szavazás előtt csak röviden felszólalt. Kijelentette (angolról fordítva): „Így nem folytathatjuk tovább. Ez nem fenntartható. A pénzügyi szektor adóztatásának rendszerét meg kell reformálni. (…) A pénzügyi szolgáltatások áfa-mentessége 1977-ből származik. Ez már majdnem 50 éve, és egy teljesen más pénzügyi rendszerre tervezték. Ma torzulásokat okoz, és aláássa az egységes piacunkat. (…) Elvárom, hogy a Bizottság mérlegelje azt is, milyen szerepet játszhatnak ebben a keretben a pénzügyi tranzakciós adó és a váratlan nyereségre kivetett adók.”

Az állásfoglalást 418 igen, 152 nem és 85 tartózkodás mellett fogadták el. Támogatták az EPP (157 igen, 10 nem, 7 tartózkodás), az S&D (123 igen, 4 tartózkodás), a Renew (74 igen) és a Greens/EFA (48 igen), vagyis a proeurópai többség mind a négy frakciója.

A PfE túlnyomórészt ellene szavazott (62 ellene, 12 mellette), az ESN teljes egészében ellene volt (25 szavazat). Az ECR ellene szavazott: 41 képviselő ellene szavazott, 32 tartózkodott, és senki sem szavazott mellette. A határozat ellen azonban nem állt ki az egész szélsőjobboldal, a PfE-ből 12 képviselő szavazott mellette. Az EPP nem szavazott a szélsőjobboldallal együtt. A The Left, azaz a szélsőbaloldal, többségében tartózkodott (25 tartózkodás, 4 ellenszavazat, 2 igen).