A The Left kérelme az EKB kamatdöntéséről szóló vitára

A Parlament 2026. szeptember 14-én, hétfőn szavazott a „The Left” frakció azon kérelméről, hogy a napirendbe vegyék fel a Tanács és a Bizottság nyilatkozatát az Európai Központi Bank kamatemelési döntéséről és annak a növekvő megélhetési költségekre gyakorolt hatásáról. Ez a napirenddel kapcsolatos eljárási szavazás volt, nem pedig az EKB politikájáról szóló érdemi döntés – ennek ellenére jól mutatja, hogy az egyes frakciók hogyan állnak a témához. A kérelmet 154 igen, 216 nem és 85 tartózkodás mellett elutasították.

Ez már a The Left második kísérlete volt. 2026 júniusában a frakció hasonló kérelmet nyújtott be ugyanazon téma napirendre tűzésére, de még a szavazás előtt visszavonta. Szeptemberben sor került a szavazásra, és a kérelem nem ment át.

A négy demokratikus frakció álláspontja egyértelműen eltért egymástól. Az EPP gyakorlatilag egyhangúlag szavazott ellene, akárcsak a Renew. A Greens/EFA viszont egyhangúlag támogatta a vita napirendre tűzését. Az S&D álláspontja továbbra is homályos: a frakció formálisan igennel szavazott, de a jelen lévő tagjainak túlnyomó többsége tartózkodott a szavazástól – így gyakorlatilag inkább kivonult a döntéshozatalból, mintsem hogy támogatta volna a kérelmet.

A szélsőjobboldal nem viselkedett egységes blokként, így nem beszélhetünk olyan ultrakonzervatív többségről, amely a kérelmet keresztülvitte volna vagy elutasította volna. Az ECR ellene szavazott, de belsőleg jelentősen megosztott volt. A PfE viszont többségében támogatta a vita napirendre tűzését. Az ESN ellene szavazott. Az elutasítás tehát nem követte egyértelműen a jobboldal–baloldal mintát – ellene szavazott az EPP, a Renew és a szélsőjobboldal egy része, mellette pedig a Greens/EFA, a The Left és a PfE többsége.

A részvétel alacsony volt – a 717 betöltött mandátumból 455 szavazatot adtak le, azaz 63,5%-ot. Ez megfelel a strasbourgi hétfői ülésekre jellemző mintának, amikor a képviselők még csak érkeznek: a 2026-os év hasonló hétfői napirendi szavazásai ugyanebben a 433–455 szavazat közötti tartományban mozognak, míg ugyanazon hét keddi és szerdai szavazásai 650 és 670 között mozognak, vagyis körülbelül 30 százalékponttal többet tesznek ki. A legmagasabb részvételi arányt a Greens/EFA érte el (körülbelül 87%) – ez a frakció volt egyben az egyetlen, amely teljes mértékben egységesen a „igen” mellett állt. A legalacsonyabb részvételi arányt az ECR (körülbelül 40 %) érte el – ez a frakció volt a leginkább megosztott belsőleg is; a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy van-e összefüggés e két szám között.

Az EKB eközben folytatja a kamatlábak emelését: idén másodszor emelte őket 2026. szeptember 10-én, először pedig 2026 júniusában, közel három év után, júliusban pedig változatlanul hagyta őket. Az euróövezet inflációja eközben nem emelkedett egyenes vonalban: a májusi 3,2%-ról júniusban 2,8%-ra csökkent, majd kétszer is gyorsult – júliusban 2,9%-ra, augusztusban pedig a gyorsbecslés szerint 3,3%-ra, ami 2023 szeptembere óta a legmagasabb érték, elsősorban a közel-keleti konfliktushoz kapcsolódó energiaárak miatt.