Európai Demokrácia Pajzs: ajánlások a külföldi beavatkozás és a dezinformáció ellen

Az Európai Demokrácia Pajzs (EUDS) különbizottságot már 2024 decemberében létrehozták az Európai Parlamentben, a külföldi beavatkozásokkal foglalkozó korábbi INGE-bizottságok utódjaként. Másfél évnyi munka után benyújtotta a javaslatokat tartalmazó zárójelentést, amelynek elfogadásáról a Parlament a strasbourgi plenáris ülésen szavazott. A jelentés előadója Tomas Tobé (EPP) volt; a szöveg kidolgozásában továbbá részt vettek az S&D, a Renew és a Greens/EFA – azaz a fennmaradó három demokratikus frakció –, valamint az ECR, a PfE, az ESN és a The Left árnyék-előadói is, így a jelentés teljes politikai spektrumot lefedő jellegű lett.

Az ajánlás középpontjában az uniós demokratikus ellenállóképességi központ létrehozására irányuló javaslat áll – egy független kiválósági központ, amely a külföldi információs beavatkozás és a dezinformáció ellen küzd, egyértelmű mandátummal, költségvetéssel és a tagállamok kötelező részvételével. A jelentés Oroszországot jelöli meg az európai demokrácia fő külső fenyegetéseként a kritikus infrastruktúrára irányuló hibrid támadások (kibertámadások, szabotázs, gyújtogatás, kémkedés, jelzavarás) miatt, és további szereplőként említi Fehéroroszországot, Kínát, Iránt és Észak-Koreát. Kéri a szankciók kiterjesztését azokra, akik lehetővé teszik a dezinformációt, vagy segítenek a meglévő szankciók kijátszásában, és elítéli az oroszok által politikai indíttatásból összeállított, uniós vezetőket, újságírókat és európai parlamenti képviselőket tartalmazó „feketelistákat”.

A digitális területen az ajánlás nem új jogszabályok megalkotását szorgalmazza, hanem a DSA és a mesterséges intelligenciáról szóló irányelv következetes végrehajtását – a platformoknak felelősséget kell vállalniuk a választásokat befolyásoló botok elleni küzdelemért. A választási ellenállóképesség tekintetében javasolja, hogy a választási infrastruktúrát sorolják a kritikus infrastruktúrák közé, vezessék be a „ismerd az adományozódat” elvet a kriptovalutában történő politikai adományok esetében, hozzanak intézkedéseket a deepfake-ek és a csaló hirdetések ellen, valamint biztosítsák a jelöltek védelmét. Hangsúlyozza továbbá a médiatudatosság erősítését, a független civil társadalom támogatását, a nyomozó újságírás finanszírozását, valamint a február 24-i „Európai Készültségi Nap” bevezetését – amely az orosz ukrajnai invázió évfordulója.

A plenáris ülés 420 igen, 220 nem és 26 tartózkodás mellett fogadta el az ajánlást. A négy demokratikus frakció között szinte teljes egyetértés uralkodott – az EPP, az S&D és a Renew egyhangúlag szavazott a javaslat mellett, a Greens/EFA pedig szinte egyhangúlag. Ezzel szemben az ECR, a PfE és az ESN összehangoltan ellene szavazott – mindhárom szélsőjobboldali frakció tagjainak túlnyomó többsége ellene szavazott, ami megfelel annak a mintának, hogy a demokratikus konszenzust a szélsőjobboldal határozott ellenállása kíséri.

A szavazáson a részvétel magas volt, a betöltött mandátumok több mint 92 százaléka vett részt – ez megfelel a keddi zárószavazások szokásos szintjének. A részt vevő frakciók közül a legmagasabb részvételi arányt a szélsőjobboldali ESN érte el (több mint 96 százalék), míg a legalacsonyabbat a PfE (alig 87 százalék) – mindkét frakció ugyanakkor ugyanolyan belső összetartással, összehangoltan szavazott ellene. A számokból önmagukban nem lehet következtetni ennek az eltérésnek az okára.