Ideiglenes alap a szén-dioxid-vámmal fenyegetett ágazatok számára

Az Európai Parlament képviselői ma 433:97 arányú szavazással (146 tartózkodott) elfogadták az első olvasatban kialakított álláspontjukat az ideiglenes dekarbonizációs alap létrehozására irányuló javaslatról – amely a határon történő szén-dioxid-kiegyenlítési mechanizmus (CBAM) kiegészítő eszközéről. Ezzel a szavazással a Tanáccsal való vita csak most kezdődik: ez a tagállamokkal folytatandó közelgő tárgyalásokra szóló mandátumot jelenti, a Tanács eddig még nem foglalt állást e konkrét javaslatot illetően.

Az alap célja, hogy ideiglenesen támogassa a CBAM hatálya alá tartozó áruk európai gyártóit, és enyhítse az úgynevezett szén-dioxid-kibocsátás elkerülésének kockázatát, vagyis azt, hogy a kibocsátási árak miatt a termelés az EU-n kívülre kerüljön. A finanszírozás a tagállamok 2026-os és 2027-es kibocsátási kibocsátási jogok eladásából származó bevételeinek 25%-ából történne, ami az Európai Bizottság becslése szerint körülbelül 633 millió eurót hozna. Az alap arra a tényre reagál, hogy az EU egyidejűleg 2034-ig fokozatosan megszünteti az ingyenes kibocsátási jogokat a CBAM hatálya alá tartozó ágazatok – alumínium, műtrágyák, vas és acél – így az európai gyártók hátrányba kerülnek a hasonló szén-dioxid-árakkal nem rendelkező országok versenytársaival szemben.

Az Európai Bizottság 2025. decemberi eredeti javaslatával szemben a Parlament a Környezetvédelmi Bizottság jelentésében (előadó: Pascal Canfin, Renew) hosszabb és korábbi támogatást – kifizetéseket már 2027-től 2029-ig, ahelyett, hogy egyetlen körben 2028-ban történne –, a kedvezményezettek körének kiterjesztését a műtrágyákra és azokra a vállalatokra, amelyek a CBAM hatálya alá tartozó árukat továbbfeldolgozzák, valamint a fel nem használt források más célra történő felhasználását: ahelyett, hogy visszakerülnének a tagállamokhoz, azokat az EU Párizsi Megállapodás szerinti nemzetközi éghajlati kötelezettségvállalásaira kellene fordítani.

Pascal Canfin (Renew) előadó kijelentette, hogy a javaslat kiterjeszti a vám alá tartozó termékek körét, szigorúbb szabályokat vezet be a kijátszás ellen – többek között a Kínából történő termelés átirányítása ellen –, valamint megoldást kínál a mezőgazdasági termelők számára, illetve exportprogramot az európai vállalatok számára.

A javaslat mellett gyakorlatilag egyhangúlag szavaztak mind a négy nagy demokratikus frakció – az S&D, a Renew Europe és a Greens/EFA egyetlen ellenszavazat nélkül, az EPP pedig szinte egyhangúlag, csupán néhány ellenszavazattal és néhány tartózkodó képviselővel. A szélsőjobboldal ellenezte a javaslatot, de nem egységesen: az ESN szinte teljes létszámmal és teljes részvétellel szavazott ellene, míg az ECR és a PfE esetében más volt a helyzet – az ECR túlnyomó többsége inkább tartózkodással kerülte el a szavazást, és csak kisebbség szavazott kifejezetten ellene, hasonlóképpen, bár kisebb mértékben, a PfE jelentős része is tartózkodott. A szélsőjobb így összehangolt blokként lépett fel a javaslat ellen, de a három frakció közül kettő esetében inkább kitérő álláspontról volt szó, mint egyértelmű elutasításról.

A szavazáson való részvétel 94,3 %-ot ért el (717 képviselőből 676) – ez volt a legmagasabb arány az ugyanazon keddi ülésen tartott összes zárószavazás közül. A legmagasabb részvételi arányt az ESN érte el (100 %), a legalacsonyabbat pedig a PfE (88,1 %).