Kibocsátási jogok: vita az ETS piaci tartalékának jövőjéről
2026-09-15
A strasbourgi Parlament 367:240 arányban (59 tartózkodás mellett) elfogadta az EU ETS rendszer piaci stabilizációs tartalékának felülvizsgálatára vonatkozó tárgyalási álláspontját. A Bizottság azt javasolta, hogy teljesen szüntessék meg a 400 millió darab feletti többletkibocsátási jogok törlését; az európai parlamenti képviselők azonban enyhébb megoldást választottak – a küszöbértéket 2027 márciusától 650 millióra emelték. A javaslat mellett az EPP, az S&D és a Renew szavazott, a Greens/EFA ellenezte, bár a frakció nagy része inkább tartózkodott a szavazástól.
Az Európai Parlament Strasbourgban elfogadta tárgyalási álláspontját az EU ETS kibocsátáskereskedelmi rendszer piaci stabilizációs tartalékának (MSR) felülvizsgálatáról. Ez egy olyan mechanizmus, amely 2019 óta kiegyensúlyozza a kibocsátási jogok iránti keresletet és kínálatot, 2023-tól pedig a meghatározott küszöbértéket meghaladó kibocsátási jogokat véglegesen törli („érvényteleníti”), hogy ne alakuljon ki többlet a piacon.
Az Európai Bizottság 2026 áprilisában javasolta ennek az érvénytelenítésnek a teljes eltörlését — az eddigi 400 millió darabos küszöbértéket meghaladó kibocsátási jogok szerinte a tartalékban maradnának, mint „likviditási párna” a 30-as évek közepét követő jövőbeli piaci ingadozásokra. A Környezetvédelmi Bizottság (ENVI), majd a plenáris ülés is eltávolodott ettől a javaslattól, és középútat választott: az érvénytelenítés megmarad, de a küszöbérték, amely felett a kibocsátási jogokat törlik, 2027. március 1-jétől 400 millióról 650 millió darabra emelkedik.
A plenáris ülés az első olvasatban 367:240 arányban fogadta el álláspontját, 59 képviselő tartózkodott a szavazástól. Ez a Tanáccsal folytatandó háromoldalú tárgyalásra szóló tárgyalási megbízatás, nem pedig a törvény végleges elfogadása.
A Parlament középének képviselői között egyetértés uralkodott: az EPP (139:36), az S&D (114:14) és a Renew (64:9) is – az S&D és a Renew esetében nagyon egységes volt a szavazás, az EPP-nél viszont a támogatás valamivel kevésbé volt egyöntetű. A Greens/EFA volt az egyetlen a négy demokratikus frakció közül, amely ellene szavazott (8 : 13), ráadásul a képviselők jelentős része tartózkodott a szavazástól – erről alább bővebben. A jelentés előadója Pierfrancesco Maran (S&D); mind a négy demokratikus frakciónak volt árnyékelőadója.
A Greens/EFA álláspontja érdekes kontrasztot alkot az egy héttel korábbi ENVI-bizottsági szavazással, ahol ugyanazt a kompromisszumos szöveget a Verts/ALE frakció valamennyi jelen lévő tagja támogatta. A plenáris ülésen a frakció egésze nem tudott egyértelmű „igen”-re jutni.
A három szélsőjobboldali frakció – az ECR (17 : 58), a PfE (6 : 66) és az ESN (2 : 23) – is egységesen és összehangoltan szavazott ellene. Ennek ellenére a vesztesek táborában végezték: a javaslat az EPP, az S&D és a Renew összefogásának köszönhetően ment át, nem pedig a szélsőjobboldallal való szövetségnek.
A szavazáson a részvételi arány 92,9 % volt (a 717 betöltött helyből 666), ami megfelel a plenáris ülés szokásos keddi látogatottságának. Figyelemre méltó a Greens/EFA és a The Left viselkedése: mindkét frakció esetében (92,5%-os részvétel, illetve 88,6 %) a jelen lévő képviselők nagy része – a Greens/EFA esetében 57%, a The Left esetében 59% – a szavazástól tartózkodott ahelyett, hogy egyértelműen igennel vagy nemmel szavazott volna. Egyetlen más frakciónál sem haladta meg a tartózkodók aránya a 12%-ot.
Az Európai Parlament oldalán nyilvánosan elérhető adatokat gyűjtjük össze és jelenítjük meg vizuálisan. A Votemap.eu nem vállal felelősséget az adatok esetleges következetlenségeiért vagy a közzététel utáni változásaiért.
A leírások a DeepL gépi fordítással készültek. Elnézést kérünk az esetleges tökéletlenségekért vagy kellemetlenségekért.
