A jogállamiság helyzete és megsértése Magyarországon

Az Európai Parlament elfogadta második időközi jelentését a 7. cikk szerinti eljárásról, amelyet 2018-ban indított Magyarország ellen. A képviselők szerint a helyzet rosszabb, mint valaha: Magyarország szerintük "szisztematikusan aláássa a jogállamiságot" és a "választási autokrácia" modellje felé halad.

A jelentés a problémák hosszú listáját sorolja fel: politikai beavatkozás az igazságszolgáltatásba, az európai bírósági ítéletek végrehajtásának megtagadása, a kormány és a gazdasági csoportok közötti korrupciós kapcsolatok, a választásokat befolyásoló klientelista hálózat, a magyarországi korrupcióellenes hivatal munkájának akadályozása. A Parlament szerint ez a helyzet az európai források felhasználását is veszélyezteti.

A képviselők bírálják az Európai Bizottság azon döntését is, hogy a kohéziós alapok egy részét Magyarországnak adja, amit a Parlament most bíróságon támad meg. Ugyanakkor rámutatnak az akadémiai szabadságba való beavatkozásra, a média kormányzati ellenőrzésére, a politikailag motivált üzleti gyakorlatra, sőt a Pride-felvonulások alkotmánymódosítással történő de facto betiltására is.

Különös aggodalomra ad okot a 2026-os választások előtt a mesterséges intelligencia által generált politikai tartalmakkal való visszaélések növekvő száma. A Parlament kiemeli a kormánypárthoz kötődő csatornák által terjesztett deepfake videók elterjedését, ami a képviselők szerint komoly veszélyt jelent a tisztességes választásokra és a DSA, a GDPR és a mesterséges intelligenciáról szóló törvény szabályainak betartására.

A Parlament ezért ismételten felszólít a 7. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás lefolytatására - ez a lépés Magyarország szavazati jogának megvonásához vezethet az EU Tanácsában -, és kéri az uniós intézményekben folytatott állítólagos magyar kémkedés gyors kivizsgálását, valamint egyértelmű következmények megállapítását minden érintett számára.