Az uniós jog érvényesítése 2023–2025 között

Az állásfoglalás a JURI jogi bizottság jelentésén alapul, amelyet Dainius Žalimas, a Renew frakció képviselője készített el. A bizottság a jelentésben értékeli, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok hogyan alkalmazzák és érvényesítik az uniós jogot. A Bizottság fő eszköze a kötelezettségszegési eljárás, amely az Európai Unió Bírósága előtt is lezárulhat.

Az állásfoglalás sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem tette közzé a 2024. évi uniós jog alkalmazásáról szóló éves jelentést. Ezzel megszakította az 1983 óta követett gyakorlatot.

Az állásfoglalás konkrét számadatokat is közöl. A lezárt kötelezettségszegési eljárások száma a 2023-as 1 030-ról 2024-ben 535-re csökkent. A folyamatban lévő ügyek száma ugyanebben az időszakban 1 461-ről 1 493-ra, az új ügyeké pedig 528-ról 567-re nőtt. 2025. január 1-jétől július 31-ig az előzetes adatok szerint 345 eljárást zártak le, és 1 559 volt folyamatban. Mindhárom évben a legtöbb folyamatban lévő eljárás a környezetvédelemhez kapcsolódott.

A határozat szerint a Bizottságnak átlátható és objektív kritériumokat kell közzétennie, amelyek alapján kiválasztja az eljárás alá vonandó ügyeket. Az eljárásokat következetesen meg kell indítania akkor is, ha egy tagállam nem teljesíti az Európai Bíróság ítéletét, beleértve az átalányösszegekre vagy késedelmi bírságokra vonatkozó javaslatokat is. Az állásfoglalás komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság még egyértelmű és tartós jogsértések esetén is vonakodik a bírósághoz fordulni. Felhívja a tagállamokat, hogy tartsák be az irányelvek nemzeti jogba való átültetésére vonatkozó határidőket; az egységes piaci irányelvek esetében az átlagos késedelem a Single Market Scoreboard áttekintése szerint 11,9 hónap. Kifejezi továbbá határozott támogatását a jogállamisággal kapcsolatos feltételrendszer iránt, valamint aggodalmát amiatt, hogy egyes tagállamokban az alkotmánybíróságok és a legfelsőbb bíróságok aláássák az uniós jog elsőbbségét.

Az állásfoglalás mellett 416 képviselő szavazott, ellene 190, 15 pedig tartózkodott. A proeurópai többséget alkotó mind a négy frakció szinte egyhangúlag támogatta: az EPP-nél 150-en szavaztak mellette, 2-en ellene, 3-an tartózkodtak; az S&D mind a 118 képviselője igennel szavazott; a Renew 59-en igennel, 1-en tartózkodott; a Greens/EFA mind a 45 képviselője igennel szavazott. Hangsúlyozott álláspontjukat a 2026. április 28-i vita is tükrözi.

Dainius Žalimas (Renew) előadó a jelentés bemutatásakor kijelentette: „Az európai jog csak annyira erős, amennyire erős a végrehajtása.” Lukas Mandl (EPP) árnyék-előadó rámutatott, hogy „a tagállamok szintjén és másutt az uniós jog végrehajtása néha még bonyolultabb, mint amilyennek valójában az európai szintről érkezik”. Eric Sargiacomo (S&D) árnyék-előadó felszólította a Bizottságot, hogy ne áldozza fel „a demokratikus követelést a meggondolatlan dereguláció oltárán, amelynek célja a rövid távú haszon”. A legélesebben Tineke Strik (Greens/EFA) árnyék-előadó szólította meg a Bizottságot: „Biztos urak, önök a Szerződések őrzői, ezért felszólítom önöket: ne csak közvetítsenek, hanem emeljenek vádat is, és vessenek véget a büntetlenségnek.” A kijelentéseket a vita szó szerinti jegyzőkönyvéből fordítottuk.

A szélsőbaloldali The Left frakció túlnyomórészt igennel szavazott: 41 igen, 1 nem, 1 tartózkodott. A szélsőjobboldal ellenezte: az ECR 69 ellenszavazattal és 5 tartózkodással, a PfE 73 ellenszavazattal és 2 tartózkodással, az ESN 25 ellenszavazattal és 1 tartózkodással. E három frakcióból senki sem szavazott „tartózkodásra”. Az EPP és a szélsőjobboldal nem vett részt a szavazáson.