A jogállam és az uniós pénzekkel való visszaélés Szlovákiában

A határozat mellett 347 képviselő szavazott, 165 ellene, 25 pedig tartózkodott. A proeurópai többséget alkotó mind a négy frakció támogatta: az S&D (106), a Renew (57) és a Greens/EFA (37) egyetlen ellenszavazat vagy tartózkodás nélkül, az EPP pedig 114 támogató szavazattal, 3 ellenszavazat és 4 tartózkodás mellett. A The Left többségében támogatta a határozatot (27 mellette, 1 ellene, 10 tartózkodott). A szélsőjobboldali frakciók közül a PfE teljes egészében ellene szavazott (70), az ESN-nél 23 ellenszavazat és 1 tartózkodás volt, az ECR-nél pedig 53 ellenszavazat, 4 támogató szavazat és 6 tartózkodás. Az eredményt az Európa-párti többség biztosította, az EPP a szélsőjobboldallal együtt nem szavazott.

Az állásfoglalás lezárja a Tanács és a Bizottság 2026. február 11-i, Szlovákiáról szóló nyilatkozatairól folytatott vitát. A szöveget az EPP, az S&D, a Renew és a Greens/EFA együtt terjesztette elő, és a The Left is aláírta. A proeurópai többség álláspontját bizonyítja, hogy ez a saját javaslata, amely mellett szavazott is.

Az állásfoglalás „mély aggodalmát fejezi ki a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok helyzetének romlása miatt Szlovákiában”, és emlékeztet arra, hogy a jogállamiság és az Alapjogi Charta ellenőrizhető betartása alapvető feltétele bármilyen uniós forrás igénybevételének. Felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, fennáll-e nyilvánvaló veszélye annak, hogy Szlovákia súlyosan megsérti az EU-Szerződés 2. cikkében foglalt értékeket. Amennyiben az aggodalmak továbbra is fennállnak és megfelelően alátámasztottak, a Bizottságnak nem szabad haboznia a kényszerítő intézkedések meghozatalával, beleértve a kötelezettségszegési eljárást és a kifizetések felfüggesztését. Az állásfoglalás ismételten felszólít a jogállamiság elveinek betartását feltételül szabó rendelet szerinti eljárás első lépésének megindítására.

A szöveg nagy része a korrupció elleni küzdelemre vonatkozik. A Polgári Szabadságjogok Bizottsága megfigyelőcsoportjának küldöttsége szerint a korrupció elleni küzdelem már nem tartozik a szlovák kormány prioritásai közé. Az állásfoglalás sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Szlovákia enyhítette a korrupcióért és a pénzügyi bűncselekményekért kiszabható büntetéseket, lerövidítette az elévülési időket, valamint megszüntette a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökséget és a Különleges Ügyészséget. A Különleges Ügyészség megszüntetését „határozottan elítéli”: a szöveg szerint a korrupció elleni büntetőeljárásokra gyakorolt hatását nem tudja pótolni az Európai Közvádló Hivatal (EPPO) tevékenysége. A Hivatal korábban évente 120–150 vádat vizsgált ki. Az előzetes statisztikák szerint 2025 első hónapjaiban állítólag csupán két vádiratot adtak ki hasonló cselekmények miatt. Az állásfoglalás aggodalmát fejezi ki a vidékfejlesztési források állítólagos visszaélése miatt is, amelyeket luxus magáningatlanok építésére vagy felújítására fordítottak.

Az állásfoglalás mély aggodalmát fejezi ki a Szlovák Köztársaság Alkotmányának módosításai miatt is, különösen azok miatt, amelyek korlátozzák az alapvető jogokat, a jogállamiságot és az uniós jog elsőbbségét. Ugyanígy aggodalmát fejezi ki a sajtószabadság romlása miatt is, beleértve a közszolgálati médiába történő politikai beavatkozásokat is. A szöveg szerint a Szlovák Televízió és Rádió Tanácsát a kormány és a parlament kizárólag a kormánykoalíció jelöltjei közül nevezte ki. Az állásfoglalás határozottan elítéli a civil társadalomra nehezedő egyre növekvő nyomást. Felhívja továbbá a szlovák hatóságokat a romák, az LGBTIQ+ személyek és a kisebbségek jogainak védelmére, valamint a háború utáni rendeletek alapján történő földelkobzások befejezésére. Ugyanakkor üdvözli, hogy a szlovák parlament 2026 márciusában hatályon kívül helyezte azt a vitatott törvényt, amely a bejelentők védelmével foglalkozó hivatal megszüntetését írta elő, és így a hivatal továbbra is működhet.