Médiatudatosság és digitális tanulás

Az állásfoglalás nem jogilag kötelező erejű. Az Európai Parlament saját kezdeményezésére (2025/2181(INI) eljárás) született, a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentése alapján, amelyet Marcos Ros Sempere (S&D) előadó készített. Meghatározza, mit kellene tenniük az Európai Bizottságnak, a tagállamoknak és az online platformoknak.

A szöveg abból indul ki, hogy az EU-ban a fiatalok 97%-a naponta használja az internetet, és a 15–24 évesek számára a közösségi hálózatok válnak a legfőbb információforrássá. A médiatudatosság oktatása ugyanakkor jelentősen eltér a tagállamok között, mind a tantervek, mind a finanszírozás tekintetében. Az állásfoglalás ezt összekapcsolja a dezinformációkkal és a külföldi információmanipulációval szembeni ellenállóképességgel, különösen a választások idején.

Felhívja a Bizottságot, hogy értékelje, és adott esetben javasoljon egységes uniós megközelítést az online platformok – különösen a közösségi hálózatok – életkorhoz igazodó használatára, az alapjogok teljes tiszteletben tartása mellett. Emellett javaslatot kell tennie az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv módosítására, amely kiterjesztené a médiatartalmakra vonatkozó szabályokat az influencerekre és a tartalomalkotókra, valamint biztosítaná a mesterséges intelligenciával létrehozott vagy szerkesztett tartalmak, valamint a kereskedelmi szponzorált tartalmak hatékony jelölését. Ezenkívül fel kell mérnie a digitális eszközök és a mesterséges intelligencia eszközeinek hatását az iskolákban, és szükség esetén intézkedéseket kell javasolnia, amelyek célzott korlátozásokat vagy tilalmakat is magukban foglalhatnak, különösen az óvodai oktatásban. A médiatudatosságra stabil uniós finanszírozást kell biztosítani, többek között a készülő AgoraEU programból.

Felhívja a tagállamokat, hogy építsék be a médiatudatosságot a különböző korosztályok számára kidolgozott oktatási programokba, és hatékonyan ellenőrizzék, hogy a videomegosztó platformok teljesítik-e e téren fennálló kötelezettségeiket; továbbá ösztönzi a pedagógusok és könyvtárosok folyamatos továbbképzését. A szöveg szerint a médiatudatossági politikáknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk a véleménynyilvánítás szabadságát és a médiapluralizmust.

Az állásfoglalás leghangsúlyosabban a nagyon nagy online platformokhoz fordul. Sürgetően felszólítja őket, hogy vezessenek be ésszerű, arányos és hatékony kockázatcsökkentő intézkedéseket a felhasználók – különösen a kiskorúak – alacsony médiatudatosságának visszaéléséből fakadó rendszerkockázatok ellen, ahogyan azt a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) előírja. Ragaszkodik ahhoz, hogy végezzenek hatásvizsgálatokat, és derítsék ki, hogy szolgáltatásaik kialakítása milyen hatással van a felhasználók tartalommal való bánásmódjára; ezeknek a vizsgálatoknak függetlennek és nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük. A szöveg sem konkrét platformot, sem államot nem nevez meg.

Az állásfoglalást 447 igen, 128 nem és 78 tartózkodás mellett fogadták el. Az EPP (169 igen, 4 tartózkodás), az S&D (127 igen), a Renew (71 igen, 3 tartózkodás) és a Greens/EFA (48 igen, 1 tartózkodás) a határozat mellett szavazott, így azt a proeurópai többség teljes egészében támogatta. A plenáris ülésen nem került sor külön vitára a napirendi ponttal kapcsolatban.

A The Left (29 igen, 2 tartózkodás), azaz a szélsőbal is igennel szavazott. Az ESN teljes egészében ellene szavazott (25 szavazat), a PfE túlnyomórészt ellene (58 ellene, 17 tartózkodás), az ECR pedig többségében tartózkodott (41 tartózkodás, 29 ellene). A szélsőjobboldal tehát nem lépett fel egységesen. Az EPP ebben a szavazásban nem állt melléjük.