Az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása

A 2030-as menetrend az ENSZ-tagállamok által 2015-ben elfogadott 17 fenntartható fejlődési célból álló gyűjtemény. A víz és az energia kérdéseitől a fejlesztés finanszírozásáig terjednek. Teljesítésüket az ENSZ magas szintű politikai fóruma értékeli, amely 2026-ban a 6. (víz és szennyvízelvezetés), a 7. (energia), a 9. (infrastruktúra), a 11. (városok) és a 17. (finanszírozás és partnerség) célra. Az állásfoglalás a Fejlesztési Bizottság és a Környezetvédelmi, Éghajlati és Élelmezésbiztonsági Bizottság közös jelentésén alapul. A jelentés előadói Lukas Mandl (EPP) és Pierfrancesco Maran (S&D) voltak. Ez egy saját kezdeményezésű jelentés: az állásfoglalás álláspontot fogalmaz meg és felhívásokat fogalmaz meg, de nem módosít semmilyen jogszabályt.

Az elfogadott szöveg szerint a célok mindössze 35%-a halad jó úton vagy mutat enyhe előrelépést, míg 18%-uk esetében romlott a helyzet. A legrosszabb helyzetben a 6. cél van: egyetlen részcélja sem teljesült, és egyik sem halad jó úton a teljesítés felé. Még mindig körülbelül 2,2 milliárd embernek nincs hozzáférése biztonságos ivóvízhez. Az állásfoglalás többek között a PFAS-ok használatának fokozatos megszüntetését kéri, kezdve a fogyasztási cikkekkel. Ahol nincsenek biztonságos alternatívák, ott továbbra is lehetségesnek kell maradnia azok használatának. Továbbá kéri a fosszilis tüzelőanyagok és az azokhoz kapcsolódó támogatások mielőbbi felhagyását, és elismeri a lakhatáshoz való alapvető emberi jogot.

A finanszírozás kapcsán a szöveg emlékeztet arra, hogy az EU és a tagállamok a hivatalos fejlesztési támogatást a 2023-as GNI 0,53%-áról 2024-re 0,47%-ra csökkentették, noha 0,7%-ra kötelezték magukat. Az állásfoglalás szerint a célok eléréséhez szükséges finanszírozási hiány évente 4 billió USD-t tesz ki. A szöveg kifejezetten bírálja az amerikai kormányt: állítása szerint az számos rendkívül aggasztó és káros döntést hozott a fejlesztési és humanitárius segítségnyújtás terén, különösen az USAID-programok finanszírozásának nagy részét felfüggesztette. Az állásfoglalás olyan elemzésekre hivatkozik, amelyek szerint ezek a költségcsökkentések 2030-ig akár 14 millió elkerülhető halálesethez is hozzájárulhatnak. Az EU arra szólít fel, hogy segítsen áthidalni az így keletkezett finanszírozási hiányt.

Az állásfoglalást 374 igen, 185 nem és 74 tartózkodás mellett fogadták el. Az S&D (120 igen), a Renew (72 igen) és a Greens/EFA (47 igen) frakciók egységesen támogatták. Az EPP többségében támogatta a szöveget – 124 igen és 3 nem szavazattal –, de 39 képviselője tartózkodott. A legtöbb tartózkodás két delegációtól érkezett: 20 a spanyol Néppárt (PP) részéről és 6 a magyar TISZA részéről. Ezenkívül három képviselő tartózkodott a szlovén SDS-ből, kettő-kettő a Forza Italia-ból és a máltai Partit Nazzjonalista-ból, valamint egy-egy a holland NSC-ből, a lengyel KO-ból, a német CDU-ból, a szlovák KDH-ból és a dán Liberal Alliance-ból.

Az ECR (69 ellenszavazat, 1 tartózkodás), a PfE (74 ellenszavazat) és az ESN (25 ellenszavazat) ellene szavazott. A The Left többsége tartózkodott (28 tartózkodás, 3 igen). Az igenre tehát a proeurópai többséget képviselő mind a négy frakció szavazott, a szélsőjobb ellenezte, a szélsőbal pedig nagyrészt tartózkodott.