Az EU vállalati adózási politikája a változó nemzetközi környezetben

Az Európai Parlament Strasbourgban elfogadott egy állásfoglalást az EU vállalati adózási politikájáról a változó nemzetközi környezetben. Ez egy saját kezdeményezésű jelentés (INI), amelyet a Gazdasági és Monetáris Bizottság (ECON) készített elő. A jelentés előadója Kinga Kollár, az Európai Néppárt (EPP) képviselője volt.

Az állásfoglalás nagy része a globális minimális adóval, az úgynevezett II. pillérrel foglalkozik. A Parlament sajnálja, hogy a nagy gazdaságok, mint Kína és India, eddig még nem vezették be ezt, és azt szeretné, ha az EU támogatná annak szélesebb körű bevezetését világszerte (4. pont). Aggodalmát fejezi ki a 2026. januárban létrejött „Side-by-Side” megállapodás miatt, amelyet a Bizottság 2026. január 12-i közleményével megerősített. Az állásfoglalás szerint ez a megállapodás gyakorlatilag mentesíti az amerikai multinacionális vállalatokat a II. pillér legtöbb kötelezettsége alól, míg az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatok teljes mértékben alá vannak vetve azoknak, ami versenyhátrányba hozza őket. A Bizottságnak haladéktalanul fel kell mérnie a megállapodás hatását, beleértve a tagállamok esetleges bevételkieséseit is, és megoldást kell javasolnia (5–7. pont). Az európai vállalatokat hátrányosan érintő adóelőnyök ellen a Bizottságnak teljes mértékben ki kell használnia az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat és az antiszubvenciós eszközöket (8. pont).

Az állásfoglalás továbbá azt kéri, hogy a Bizottság évente hasonlítsa össze az egységes piacon működő uniós és nem uniós vállalatok tényleges adókulcsait, és szükség szerint javasoljon korrekciót (11. pont). Az EU adószabályait egyszerűsíteni és egységesíteni kívánja ott, ahol azok átfedésben vannak. A tagállamoknak egyszerűsíteniük kell a beszámolási kötelezettségeket, anélkül azonban, hogy gyengítenék az adóügyi átláthatóságot és az adókikerülés elleni szabályokat (15–16. pont). A BEFIT-javaslatot, azaz a jogi személyek jövedelemadójának egységes adóalapját a Bizottságnak át kell dolgoznia és össze kell hangolnia a II. pillérrel. Amennyiben a Tanácsban nem haladnak előre a tárgyalások, a Bizottságnak egy szűkebb körű, lépésről lépésre haladó javaslatot kell előterjesztenie (17. pont). Az állásfoglalás felszólítja a Tanácsot, hogy folytassa a tárgyalásokat az uniós adóparadicsomok listájának és a magatartási kódexnek a reformjáról. A Bizottságnak és a tagállamoknak fokozniuk kell a tényleges tulajdonosok átláthatóságát, és szigorúbban kell szankcionálniuk az együttműködést megtagadó joghatóságokat (23–24. pont). A tagállamoknak az OECD-ben és az ENSZ-ben egységesen kell fellépniük (30. pont).

Az állásfoglalás 364 igen és 69 nem szavazattal, 162 képviselő tartózkodása mellett került elfogadásra. Az 595 szavazó közül tehát több mint egynegyed sem igennel, sem nemmel nem szavazott.

A proeurópai többség egységesen szavazott a határozat mellett: az EPP 147 szavazattal, az S&D 106-tal, a Renew 63-mal, a Greens/EFA pedig 46-tal. E csoportok közül senki sem szavazott ellene. Öt EPP-képviselő, hat Renew-képviselő és három S&D-képviselő tartózkodott. A négy frakció közül egyik sem nyilvánított külön álláspontot a szavazással kapcsolatban, így álláspontjukat a szavazatuk tükrözi. Ebben a szavazásban az EPP nem szavazott együtt a szélsőjobboldallal.

A szélsőjobboldal nem volt egységesen ellene. Csak a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) állt egyértelműen ellene: 21 szavazójából 20 ellene szavazott, egy tartózkodott. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és a Hazafiak Európáért (PfE) többsége tartózkodott. Az ECR-nél a 71 szavazók közül 61 tartózkodott, 10 pedig ellene szavazott; a PfE-nél a 62 szavazók közül 44 tartózkodott, 18 pedig ellene szavazott. Egyik csoportból sem szavazott senki a javaslat mellett, és összesen 162 tartózkodásból 105-öt adtak össze.

A Baloldal többsége tartózkodott (27 képviselő), 14-en szavaztak ellene, egy pedig mellette.

A proeurópai többség megosztott volt egy olyan módosító javaslatot illetően, amelyet a 30. pont után kellett volna beilleszteni. Ezt nem egy politikai frakció, hanem egy független képviselőkből álló csoport terjesztette elő. A javaslat mellett szavazott az S&D (120), a Greens/EFA (49) és a The Left (42). Ellene szavazott az EPP többsége (141 ellene, 11 mellette), a Renew többsége (51 ellene, 16 mellette), valamint az ECR, a PfE és az ESN, egyetlen támogató szavazat nélkül. A javaslat 247 : 347 arányban, 38 tartózkodás mellett nem ment át. Az EPP ebben az esetben a szélsőjobboldallal együtt szavazott, és az elutasításról az ECR, a PfE és az ESN szavazatai döntöttek, mivel nélkülük a javaslat többséget kapott volna. A javaslat tartalmáról egyelőre nincs információnk, szövegét nem kaptuk meg.