A Parlament megbízatása az EU 2028–2034-es költségvetésére vonatkozóan

A többéves pénzügyi keret (MFF) az Európai Unió hosszú távú költségvetése. Hét évre előre határozza meg a kiadások felső határait. A 2028–2034-es időszakra vonatkozó javaslatot az Európai Bizottság terjesztette elő. A MFP-ről szóló rendeletet a Tanács egyhangúlag fogadja el, és a Parlament nem módosíthatja – csupán jóváhagyhatja vagy elutasíthatja.

Ezért a Parlament elfogadja a közbenső jelentést (A10-0105/2026, 2025/0571R(APP) eljárás). Ebben előre kijelenti, milyen követelményekkel lép tárgyalásra a Tanáccsal. Ez a Parlament tárgyalási megbízatása, nem pedig megállapodás a Tanáccsal, sem végleges jóváhagyás. Maga a multiannális pénzügyi keretről a Parlament akkor fog szavazni, amikor a tagállamok megegyeznek a szövegben. A jelentést a BUDG költségvetési bizottság készítette el, társelőadók: Siegfried Mureşan (EPP) és Carla Tavares (S&D).

Az állásfoglalás szerint a MFF teljes összegének az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNJ) 1,27%-át kell elérnie. Ehhez külön, a VFR felső határain kívül, a GNI 0,11%-át kell elkülöníteni a NextGenerationEU-adósság törlesztésére. Az állásfoglalás elutasítja a költségvetés renacionalizálását, valamint az „egy terv egy tagállamra” megközelítést, amely a különböző politikákat egyetlen nemzeti tervbe olvasztaná össze. Kéri a mezőgazdasági politika (433,01 milliárd euró folyó árakon), a halászat, a kohéziós politika és az ESF+ elkülönített és megfelelő finanszírozását, valamint a menekültügy, a migráció és a határbiztonság területén történő forrásnövelést (38,04 milliárd euró). Erősíteni kívánja az Európai Versenyképességi Alapot, a Horizont Európát, a CEF-et és az Erasmus+ programot. A külpolitikában fokozni kívánja a humanitárius segítségnyújtást és Ukrajna támogatását, beleértve az ukrán tartalékot is. Új, természeti katasztrófákra szánt szolidaritási tartalékot javasol, évi 4 milliárd euró összegben. Ragaszkodik továbbá az EU új, évi mintegy 60 milliárd euró összegű saját forrásaihoz, amelyekből a NextGenerationEU adósságát törlesztenék és a költségvetést finanszíroznák.

Az állásfoglalás 370 igen, 201 nem és 84 tartózkodás mellett került elfogadásra. A proeurópai többséget alkotó mind a négy frakció igennel szavazott. Az EPP (143 igen, 13 nem, 8 tartózkodás) és az S&D (116 igen, 8 nem, 2 tartózkodás) vezette a jelentést, és nagy többséggel támogatta azt. A Renew szintén támogatta (54 igen, 7 nem, 10 tartózkodás), de a négy frakció közül náluk volt a legtöbb eltérő szavazat. A Greens/EFA volt az egyetlen, amely teljesen egységesen szavazott: mind a 46 képviselője igennel szavazott. Az EPP és a szélsőjobboldal között ebben a szavazásban nem jött létre együttműködés.

A szélsőjobboldali ECR, PfE és ESN frakciók nem támogatták a jelentést, de csak az ESN volt egységes, amely teljes egészében ellene szavazott (27 szavazat). A PfE túlnyomórészt ellene szavazott (57 ellene, 18 tartózkodás). Az ECR két egyenlő részre oszlott: 35 képviselő ellene szavazott, 35 tartózkodott, 5 pedig mellette. A szélsőbaloldali The Left frakció túlnyomórészt ellene szavazott (3 mellette, 32 ellene, 8 tartózkodás).

Az EPP, az S&D és a Renew részéről nem sikerült megtalálni a szavazással kapcsolatos saját nyilatkozatot. Álláspontjukat a szavazatuk tükrözi. Az S&D már régóta törekszik a költségvetés növelésére: Carla Tavares már 2025 májusában a frakció honlapján a jelenlegi multiannális pénzügyi keretre (MFK) vonatkozó 1%-os GNI-plafont „üvegplafonnak” nevezte. A Greens/EFA nevében a szavazás napján a frakció költségvetési szóvivője, Rasmus Andresen nyilatkozott, méghozzá a saját oldalán, nem a frakció honlapján: „Ha valóban azt akarjuk, hogy az EU szembeszálljon Trump-tal és Putyinnal, akkor meg kell erősítenünk” (fordítás: Votemap). Új saját bevételi forrásként a nagy technológiai cégekre kivetett digitális adót szorgalmazza.