A balti-tengeri halászatra vonatkozó többéves terv

Az állásfoglalás a Halászati Bizottságban Isabella Lövin (Greens/EFA) előadó által saját kezdeményezésre készített jelentésen alapul. A jelentés értékeli a 2016-os rendeletet, amely többéves tervet vezetett be a balti-tengeri tőkehal-, hering- és spratállományokra vonatkozóan. A következtetés kritikus: a szöveg szerint a terv ökológiai és társadalmi-gazdasági céljait csak nagyon korlátozott mértékben érte el, és a halállományt nem sikerült a referenciaérték fölé állítani.

Az állásfoglalás szerint a tőkehalállományok állapota nagyon rossz, annak ellenére, hogy 2019 óta megszűnt a célzott halászatuk. A Balti-tenger kétszer olyan gyorsan melegszik, mint az óceánok globális átlaga. A tengert ráadásul az eutrofizáció, a szennyezés és a tengerfenéken fekvő vegyi lőszerek is terhelik.

Az állásfoglalás felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a terv végrehajtása során lépjenek át a halállományok helyreállítási szakaszába. A szöveg szerint a Tanácsnak az elővigyázatosság elvével összhangban kell meghatározni a teljes megengedett kifogási mennyiségeket. A hering és a sprot esetében sürgősen meg kell fontolni egy halászati szünet bevezetését, hogy a populációk helyreállhassanak. Az állásfoglalás továbbá javasolja, hogy a helyreállítási időszak alatt függesszék fel a hal liszt és halzsír előállítására szolgáló vonóhálós halászatot. A Bizottságnak külön alapot kell létrehoznia a balti halászat helyreállítására és átalakítására. A tagállamokkal együttműködve elsősorban a kis part menti halászok helyzetének javítására kell összpontosítania. A Balti-tengeren a hajók 92%-a a kisüzemi part menti halászattal foglalkozik.

Az állásfoglalás Oroszországgal is foglalkozik. Elítéli Oroszország részéről a balti halállományok felelőtlen, fenntarthatatlan és tudománytalan kihasználását. A szöveg szerint Oroszország egyoldalúan olyan kvótákat állapít meg, amelyek meghaladják a maximális fenntartható hozam szintjét. Az állásfoglalás emellett határozottan elítéli az orosz „árnyékflotta” növekvő jelenlétét, amely növeli az olajszivárgás kockázatát, és az Oroszország elleni szankciók teljes körű végrehajtását követeli.

Az S&D (97 szavazat), a Renew (65) és a Greens/EFA (43) frakciók egyetlen ellenszavazat vagy tartózkodás nélkül támogatták az állásfoglalást. Az EPP-ben 100-an szavaztak mellette, 12-en ellene és 18-an tartózkodtak. A lengyel Koalicja Obywatelska tíz képviselője szavazott ellene, további négyen pedig tartózkodtak. A spanyol Partido Popular tizennégy képviselője is tartózkodott. Az ECR (4 mellette, 53 ellene, 9 tartózkodás), a PfE (0 mellette, 76 ellene, 1 tartózkodás) és az ESN (0 mellette, 21 ellene, 3 tartózkodás), azaz a szélsőjobboldal, ellene szavazott. Az EPP tehát nem szavazott velük együtt. A The Left, azaz a szélsőbal, megosztottan szavazott: 20 mellette, 9 ellene, 8 tartózkodott.

Isabella Lövin (Greens/EFA) előadó a vitában kijelentette, hogy a kompromisszum erős és egyértelmű üzenetet küld a Bizottságnak és a tagállamoknak: a Balti-tenger már nem engedheti meg magának, hogy a régi módszerek szerint folytassák a dolgokat. Az EPP árnyékképviselője, Niclas Herbst a Balti-tenger állapotát kritikusnak minősítette. Dicsérte továbbá, hogy az előadó a konzervatív álláspontokat is figyelembe vette. Az S&D árnyékképviselője, Sofie Eriksson emlékeztetett arra, hogy a tudósok a tengert beteg pácienshez hasonlítják. Emma Wiesner (Renew) kiemelte, hogy a Parlament először foglal ilyen álláspontot. Az idézeteket angol, német és svéd nyelvről fordítottuk.