Global Gateway: mit hozott, és merre kell haladnia

A Global Gateway egy olyan stratégia, amelynek keretében az EU finanszírozza a partnerországokban megvalósuló projekteket, elsősorban az NDICI – Globális Európa eszközből. A kezdeményezés a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezés alternatívájaként szolgál. A Külügyi Bizottság (AFET) és a Fejlesztési Bizottság (DEVE) által közösen kidolgozott, saját kezdeményezésű állásfoglalás értékeli a stratégia eddigi hatásait és jövőbeli irányvonalát. A jelentés társszerzői Chloé Ridel (S&D) és Hildegard Bentele (EPP) voltak.

Az állásfoglalást 371 szavazattal fogadták el, 146 képviselő szavazott ellene, 80 pedig tartózkodott. A proeurópai többséget alkotó mind a négy frakció támogatta. Az EPP (157 mellette), az S&D (105 mellette) és a Renew (66 mellette) egységesen szavazott, a Greens/EFA pedig többségében, de nem egységesen: 31 mellette, 9 ellene, 5 tartózkodott. A javaslat elfogadásához elegendőek voltak e négy frakció szavazatai (359).

Az S&D, a Renew és a Greens/EFA részéről nem áll rendelkezésünkre saját nyilatkozat a szavazásról, ezért álláspontjukat a szavazati eredmények alapján ismertetjük. Az EPP részéről a szavazás előtt Hildegard Bentele (EPP) társelőadó nyilatkozott a frakció honlapján. Véleménye szerint a Global Gateway kulcsfontosságú az EU stratégiai autonómiájának és versenyképességének megerősítéséhez az egyre feszültebb geopolitikai környezetben.

A PfE ellene szavazott (51 ellene, 24 tartózkodott, senki sem szavazott mellette), akárcsak az ESN (24 ellene, 2 tartózkodott, 1 mellette). Az ECR képviselői többségükben tartózkodtak: 40 képviselőjük tartózkodott, 19 ellene szavazott és 8 mellette. A szélsőjobb tehát nem lépett fel egységesen az állásfoglalás ellen. A The Left (szélsőbal) ellene szavazott (24 ellene, 5 tartózkodott).

Az állásfoglalás üdvözli, hogy a Global Gateway elhagyja az adományozó–kedvezményezett modellt, és egyenrangú partnerségekre épül. A stratégia működése szempontjából azonban kritikus fontosságú. 2022 óta a Tanács több mint 250 kiemelt projektet hagyott jóvá, és 2024 végéig 306 milliárd eurót mozgósítottak. Az állásfoglalás sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy hiányzik az egyértelműség és az átláthatóság azzal kapcsolatban, hogyan jött létre ez az összeg.

Az állásfoglalás aggodalmát fejezi ki azoknak a híreknek a kapcsán, miszerint számos projektet kínai vállalatok valósítanak meg. Ez ellentmond annak a célnak, hogy alternatívát nyújtson a „Szelíd ösvény” kezdeményezéshez, ezért az állásfoglalás az ilyen esetek azonnali kivizsgálását kéri. Emlékeztet továbbá arra, hogy Kína számos fejlődő ország legnagyobb kétoldalú hitelezője, és a Global Gateway-projektek magas adósságterhelésű, szegény országokban is folynak. Felhívja az EU-t, hogy csökkentse ezeknek az országoknak az adósságterhét, és támogassa az adósság természet- és éghajlatvédelemre való átváltását.

A 2023–2025 közötti időszak kiemelt projektjei elsősorban az infrastruktúrára irányultak. Az oktatásra és a kutatásra kevesebb mint 10 %, az egészségügyre valamivel több mint 10 % jutott. Az állásfoglalás megjegyzi, hogy ezekbe a területekbe történő beruházások nagyobb gazdasági és társadalmi megtérülést eredményezhetnének.

A kritika a stratégia irányítását is érinti. A Global Gateway Tanácsnak évente kellett volna üléseznie, de csak kétszer ülésezett, 2022 decemberében és 2025 októberében. Az állásfoglalás szerint a Parlament eddigi szabályozása nem tette lehetővé az ellenőrzés gyakorlását. Ezért azt javasolja, hogy vizsgálják felül az irányítást, és vonják be a Parlamentet ugyanolyan feltételek mellett, mint a tagállamokat.