Az EU gazdasági irányítására vonatkozó korábbi rendeletek összehangolása a 2024-es reformmal

Az Európai Parlament három jogi aktusról szavazott, amelyek egy csomagot alkotnak: mindháromnak ugyanazok a jelentéstevői, Markus Ferber (EPP) és Carla Tavares (S&D), valamint ugyanazok az árnyékjelentéstevők. Mindhárom jogi aktus a korábbi rendeleteket módosítja úgy, hogy azok megfeleljenek az EU gazdasági irányítási keretrendszerének reformjának, amely 2024. április 30-tól lép hatályba. Az új jogi aktusok nem vezetnek be új fiskális szabályokat – csupán összehangolást és egyszerűsítést jelentenek.

A horgonyzó szavazáson (450 igen, 135 nem, 75 tartózkodás) a Parlament jóváhagyta a Tanáccsal kötött előzetes megállapodást az euróövezet költségvetési felügyeletéről szóló két rendelet – annak végrehajtásáról (1173/2011. sz.) és a költségvetési tervezetekről (473/2013. sz.). A 2024-es reform által feleslegessé vált rendelkezéseket hatályon kívül helyezik, a szankciókat pedig a megreformált Stabilitási és Növekedési Paktum fokozatos rendszeréhez igazítják. A stabilitási és konvergencia-programok helyett a szövegek a középtávú fiskális-strukturális tervekre fognak hivatkozni. Megszűnnek továbbá az úgynevezett gazdasági partnerségi programok és a hozzáadott érték nélküli jelentéstételi kötelezettségek egy része is.

A második szavazás (458 igen, 138 nem, 61 tartózkodás) módosítja a 472/2013/EU rendeletet, amely az euróövezeti tagállamok fokozott felügyeletéről szól, amelyeknek súlyos pénzügyi stabilitási nehézségeik vannak, vagy ilyenek fenyegetik őket. A megerősített felügyelet ezentúl automatikusan csak akkor lép életbe, ha az adott ország új politikai intézkedésekhez kötött támogatást vesz igénybe, függetlenül attól, hogy ki nyújtja azt. A program lezárását követő felügyelet a visszafizetési képességre és azokra a reformokra összpontosít, amelyeket a nemzeti középtávú terv nem fed le; intenzitása a kockázatnak megfelelően lesz differenciálva.

A harmadik szavazás (462 igen, 121 nem, 75 tartózkodás) az EU azon eszközére vonatkozik, amelyből az EU a fizetési mérlegükkel küzdő, az euróövezeten kívüli tagállamoknak nyújt hitelt (a 332/2002/EK tanácsi rendelet). A Parlament ebben az ügyben nem vesz részt a döntéshozatalban, csupán jóváhagyást ad. Eddig minden, a piacon felvett uniós hitel egy konkrét kifizetéshez volt kötve. A jövőben az EU a kifizetésektől függetlenül bocsát ki kötvényeket, és a pénzt egy közös likviditási alapban tartja, hogy a piaci helyzettől függetlenül gyorsan tudjon fizetni.

A proeurópai többség mindhárom jogi aktus esetében egyhangúlag szavazott: az EPP, az S&D, a Renew és a Greens/EFA is támogatta őket, szinte ellenzéki szavazat nélkül. Az S&D-nél azonban minden alkalommal 28–30 képviselő tartózkodott; a végső szavazáson 95-en szavaztak igennel, 30-an pedig tartózkodtak. Az EPP-től, a Renew-tól és a Greens/EFA-tól nincs hiteles nyilatkozatunk erről a szavazásról, így álláspontjukat a szavazásuk tükrözi. Carla Tavares (S&D) társszövegező 2026. október 5-én frakciója honlapján a következőket írta: „A progresszívek bebizonyítják, hogy a társadalmi igazságosság kéz a kézben járhat a rendezett államháztartással.” Szerinte az S&D ragaszkodik ahhoz, hogy a megbízható költségvetési megközelítés a társadalmi és gazdasági ellenálló képességet helyezze középpontba.

A proeurópai többségen kívüli frakciók megosztottak voltak. Az ECR a szavazatainak többségével támogatta mindhárom jogi aktust (igen: nem 68:9, 64:13 és 60:14), a PfE (7 : 65, 6 : 64, 7 : 65) és az ESN (0 : 23, 0 : 24, 0 : 24) minden esetben ellene szavazott. A The Left az első két jogszabály esetében ellene szavazott (0 : 24 és 1 : 22), a harmadiknál képviselőinek többsége tartózkodott. Az ECR szavazatai nem voltak döntőek az eredményt illetően: mindhárom jogszabály nélkülük is átment volna.