Az utasokra vonatkozó adatok továbbítása Norvégiának és Izlandnak

Az Európai Parlament jóváhagyta az Európai Unió két nemzetközi megállapodását: az egyiket Norvégiával, a másikat Izlanddal. Mindkét megállapodás szabályozza, hogy a légi fuvarozók hogyan továbbítsák az utasok személyazonosító adatait (PNR) a norvég és az izlandi utasinformációs hatóságoknak. A Norvégiával kötött megállapodást 532 képviselő támogatta, 72 ellenezte, 26 pedig tartózkodott. Az Izlanddal kötött megállapodás esetében 532 szavazat volt mellette, 75 ellene és 28 tartózkodás. Ez jóváhagyási eljárás volt: a Parlament nem módosította a megállapodások szövegét, csupán elfogadhatta vagy elutasíthatta azokat. Külön plenáris vitára nem került sor.

A proeurópai többség mindkét szavazáson ugyanúgy oszlott meg. Az EPP egységesen szavazott a megállapodások mellett (161 szavazat Norvégia esetében, 163 Izland esetében), akárcsak a Renew (66 szavazat mindkét esetben). Az S&D szinte egységesen támogatta a megállapodásokat, csupán 2, illetve 4 képviselője tartózkodott. A Greens/EFA volt az egyetlen a négy frakció közül, amely ellene szavazott: mindkét megállapodás esetében 34 ellenszavazat, 3 támogató szavazat és 7 tartózkodás volt. A négy frakció közül egyik sem adott ki saját, nyomon követhető nyilatkozatot ezekről a szavazásokról, ezért álláspontjukat a szavazati magatartásuk alapján írjuk le. A rendelkezésre álló dokumentumokból nem derül ki, hogy a Greens/EFA miért szavazott ellene.

A frakciók már a LIBE bizottságban is megosztottak voltak, ahol 2026. március 18-án került sor a szavazásra. Norvégia esetében 51 igen, 8 nem és 3 tartózkodás volt, Izland esetében pedig 49 igen, 8 nem és 3 tartózkodás. A Greens/EFA jelen lévő tagjai és a The Left négy tagja mind nemmel szavazott.

A szélsőjobboldalról az ECR (80 szavazat Norvégia esetében, 81 Izland esetében) és a PfE (mindkét esetben 75) egyhangúlag szavazott igennel. Az EPP tehát az ECR-rel és a PfE-vel együtt szavazott, de szavazataik nem döntötték el az eredményt, és a megállapodások nélkülük is átmentek volna. Az ESN megosztottan szavazott: Norvégia esetében 19-en szavaztak mellette, 3-an ellene és 5-en tartózkodtak, Izland esetében pedig 18-an szavaztak mellette, 3-an ellene és 6-an tartózkodtak. A szélsőbal, azaz a The Left többségében ellenezte a javaslatokat: Norvégia esetében 29 ellene, 10 mellette és 3 tartózkodás, Izland esetében 32 ellene, 9 mellette és 3 tartózkodás.

A LIBE bizottságban mindkét jelentés előadója Jaroslav Bžoch volt a PfE frakcióból.

A megállapodások szerint a PNR-adatok kizárólag terrorcselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére, kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására használhatók fel. Ez a célok felsorolása zárt jellegű. Az adattovábbítást a szükséges minimumra kell korlátozni, és tilos a különleges adatkategóriák, azaz az uniós adatvédelmi jog értelmében vett érzékeny adatok feldolgozása. A norvég és az izlandi hatóságoknak legkésőbb hat hónap elteltével anonimizálniuk kell az adatokat. Norvégia és Izland az adatkezelés során köteles betartani az (EU) 2016/680 irányelvben meghatározott jogokat és kötelezettségeket, és a felügyeletet független szervnek kell ellátnia. Az adatszivárgásokat be kell jelenteni a felügyeleti hatóságnak, és minden adatkezelésről nyilvántartást kell vezetni. A megállapodások szabályozzák továbbá az adatcserét a tagállamok hatóságaival, az Europol-lal és az Eurojust-tal, valamint az adatok Norvégián, Izlandon és az EU-n kívüli hozzáférhetővé tételére vonatkozó szabályokat is.

Az Európai Adatvédelmi Biztos (EDPS) 2025. július 24-én két véleményt adott ki a megállapodásokról: a 16/2025-öt Norvégiáról és a 15/2025-öt Izlandról. Teljes szövegüket nem sikerült beszerezni, ezért következtetéseiket nem közöljük.

A Parlament jóváhagyását követően a Tanács 2026. június 4-én hivatalosan megkötötte mindkét megállapodást. A 2026/1916 (Norvégia) és a 2026/1918 (Izland) határozatok 2026. augusztus 6-án jelentek meg a Hivatalos Lapban.