A bankunióról szóló 2025. évi éves jelentés

Az elfogadott állásfoglalás szerint a bankunió célja annak biztosítása, hogy a bankok megbízhatóak legyenek, képesek legyenek ellenállni a jövőbeli pénzügyi válságoknak, és hogy a bankok összeomlásának költségeit ne az adófizetők viseljék. Jelenleg két pilléren nyugszik: az egységes felügyeleti mechanizmuson (SSM) és az egységes válságkezelési mechanizmuson (SRM). A határozat szerint a harmadik pillér, az európai betétbiztosítási rendszer (EDIS) hiányában a bankunió továbbra is hiányos marad.

Ez egy saját kezdeményezésű éves jelentés, nem pedig jogalkotási aktus. Az állásfoglalás nem vezet be semmit, hanem elsősorban a Bizottságnak és a Tanácsnak ad ajánlásokat. A Gazdasági és Monetáris Bizottság (ECON) jelentéstevője Evelyn Regner (S&D) volt. Az árnyék-előadók az EPP részéről Michalis Hadjipantela, a Renew részéről Gilles Boyer, a Greens/EFA részéről pedig Virginijus Sinkevičius voltak.

Az állásfoglalás 376 igen, 187 nem és 17 tartózkodás mellett került elfogadásra. Támogatták az EPP (135 igen, 1 tartózkodás), az S&D (110 igen, egyhangúlag), a Renew (62 igen, 3 nem) és a Greens/EFA (44 igen, egyhangúlag). Ellene szavazott az ECR (68 ellenszavazat, 2 tartózkodás), a PfE (70 ellenszavazat) és az ESN (23 ellenszavazat), vagyis a szélsőjobboldal ellene szavazott. Az EPP nem szavazott együtt a szélsőjobboldallal, így az eredményt a proeurópai többség hozta meg. A The Left megosztottan szavazott (20 igen, 6 nem, 9 tartózkodás).

Az állásfoglalás középpontjában a betétbiztosítás áll. A Parlament abban „újra megerősíti”, hogy szilárdan elkötelezett az EDIS továbbfejlesztése mellett, mint a bankunió harmadik pillére, és emlékeztet arra, hogy a javaslatot már 2015-ben benyújtották. A szöveg szerint a közös betétbiztosítási rendszer elengedhetetlen ahhoz, hogy a betétesek az egész Unióban azonos védelmet élvezzenek, valamint ahhoz, hogy jelentősen csökkenjenek a bankok és az államok közötti fennmaradó kapcsolatok. A rendszerbe befizetett hozzájárulásoknak figyelembe kell venniük az egyes részt vevő szektorok kockázati profilját. A szöveg arra is emlékeztet, hogy a Bizottság 2025 márciusában a megtakarítási és befektetési unióról szóló közleményében kötelezettséget vállalt az EDIS-szel kapcsolatos további lépések meghatározására, azóta azonban nem terjesztett elő javaslatot a bankunió kiteljesítésére. Az állásfoglalás „határozottan felszólítja a Tanácsot, hogy haladjon előre a tárgyalásokban”, és felszólítja az eurócsoport új elnökét, hogy a lehető leghamarabb folytassa a megbeszéléseket.

Az állásfoglalás egyéb témákkal is foglalkozik. Kiemeli, hogy banki válság esetén elsősorban a részvényeseknek, a hitelezőknek vagy az ágazat által finanszírozott mechanizmusoknak kell viselniük a felelősséget, és a közpénzekre csak végső esetben szabad támaszkodni. Felhívást intéz a bankunió struktúráján kívül álló nem banki pénzügyi közvetítők, az úgynevezett árnyékbankok átfogó európai felügyeletére. Sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyre több bankfiókot zárnak be, ami a kiszolgáltatott és perifériára szorult közösségeket érinti. Úgy véli továbbá, hogy a pénzügyi intézmények vezetésében a nemek közötti egyensúly felé történő elmozdulás csak korlátozott mértékű.

Az állásfoglalást a Parlament elnöke továbbítja a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, az Egységes Válságkezelő Bizottságnak és az Európai Bankhatóságnak.