Megállapodás az EU és Üzbegisztán közötti megerősített partnerségről

Az Európai Unió és tagállamai, valamint Üzbegisztán közötti megerősített partnerségről és együttműködésről szóló megállapodást (EPCA) a felek 2025. október 24-én írták alá. A megállapodás kiterjeszti az 1999. július 1-jei korábbi partnerségi és együttműködési megállapodást, és az Európai Parlament jóváhagyása nélkül nem léphet hatályba. Az elfogadott szöveg ezért csupán a jóváhagyás megadását tartalmazza. A jelentéstevő Ilhan Kyuchyuk (Renew) volt.

A megállapodáshoz csatolt kísérő állásfoglalás szerint Üzbegisztán az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere Közép-Ázsiában; a kölcsönös kereskedelem értéke 2024-ben megközelítette a 4,8 milliárd eurót.

A jóváhagyás mellett 493 képviselő szavazott, ellene 104, 45 tartózkodott. Az EPP (156 igen) és a Renew (71 igen) egységesen igennel szavazott, az S&D-nél 113-an szavaztak igennel és 5-en tartózkodtak. A Greens/EFA volt az egyetlen frakció a proeurópai többség közül, amely ellene szavazott: 45 ellene, 4 tartózkodott, senki sem szavazott mellette. A frakció árnyék-előadója Ville Niinistö volt.

Ugyanezen megállapodáshoz kapcsolódó, párhuzamosan benyújtott, nem jogalkotási célú állásfoglalásról, amelyet 423:16:208 arányban fogadtak el, a Greens/EFA frakció egyhangúlag igennel szavazott (47 igen, senki sem szavazott ellene, és senki sem tartózkodott). Tehát támogatták az Üzbegisztánnal kapcsolatos fenntartásokkal ellátott szöveget, de magát a megállapodást nem.

Az EPP az ECR (65 mellette, 8 ellene, 2 tartózkodott) és a PfE (68 mellette, 7 ellene, 3 tartózkodott) többségével együtt szavazott. Az ESN nagy része tartózkodott (7 igen, 19 tartózkodás). A szélsőjobboldali szavazatok nem döntötték el az eredményt: a megállapodást az S&D és a Renew is támogatta, és az ECR, a PfE és az ESN nélkül 353:89 arányban ment volna át. A The Left (szélsőbal) többségében ellene szavazott (1 mellette, 37 ellene, 5 tartózkodott).

Ilhan Kyuchyuk (Renew) előadó a vita végén összefoglalta, hogy a képviselők a hangsúlyok tekintetében eltérő álláspontot képviselnek. Egyesek a geopolitikára helyezik a hangsúlyt, mások az emberi jogokra, a demokratikus reformokra és a civil társadalomra. Véleménye szerint azonban széles körű egyetértés uralkodik abban, hogy az Üzbegisztánnal való kapcsolat stratégiai, politikai és gazdasági szempontból egyaránt fontos az EU számára.

A párhuzamos állásfoglalás üdvözli a megállapodást, de számos fenntartást is fogalmaz meg Üzbegisztánnal szemben. Sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a megállapodásról folytatott tárgyalások kezdete óta az emberi jogi helyzet Üzbegisztánban egyes területeken romlott. Felszólítja Üzbegisztánt, hogy vessen véget az emberi jogi aktivisták, újságírók és aktivisták üldözésének, és engedje szabadon mindazokat, akiket joguk békés gyakorlása miatt tartanak fogva. Ismét aggodalmát fejezi ki a Dauletmurat Tazimuratov aktivista és ügyvéd kínzásával kapcsolatos vádak miatt, és csatlakozik az ENSZ munkacsoportjának felhívásához, amely azonnali szabadon bocsátását követeli. Aggodalmát fejezi ki továbbá az egyre több bizonyíték miatt, amelyek arra utalnak, hogy Üzbegisztán visszaél a nemzetközi jogi együttműködés eszközeivel az aktivisták és újságírók országhatárokon átnyúló elnyomására. Sajnálja, hogy Üzbegisztán nem ítélte el Oroszország ukrajnai invázióját, és felszólítja az üzbég hatóságokat, hogy akadályozzák meg az Oroszország ellen bevezetett szankciók kijátszását.

Az állásfoglalás továbbá azt kéri, hogy mindkét fél három éven belül értékelje a megállapodás alapvető elemeinek teljesítését egyértelmű emberi jogi mércék alapján. Ismételten hangsúlyozza továbbá, hogy a demokrácia és az emberi jogok terén elért kézzelfogható előrelépésnek feltételnek kell lennie ahhoz, hogy Üzbegisztán továbbra is részesülhessen az EU GSP+ rendszerében biztosított kereskedelmi kedvezményekben.