Ceuta: vita az EU határán történt hibrid támadásokra adott válaszról

Az Európai Parlament 2026. szeptember 17-én, csütörtökön Strasbourgban szavazott egy állásfoglalásról, amely a Ceutában elkövetett hibrid támadásokról és a migránsok kihasználásáról, valamint az EU külső határainak védelmét célzó összehangolt válaszlépés szükségességéről szólt. Ez az eljárási szabályzat 136. cikke(2) bekezdése alapján benyújtott önálló állásfoglalás volt (az úgynevezett RSP-eljárás az aktuális témákról), nem pedig valamely bizottság jelentése – ilyen típusú szövegek esetében nincs előadó vagy árnyékelőadó, mivel a javaslatot közvetlenül a politikai csoportok nyújtják be. A frakciók nem tudtak megegyezni egy közös szövegben, ezért hét egymással versengő állásfoglalási javaslatról szavaztak; ezek közül csak egyet, a B10-0406/2026 számú szöveget fogadták el, 339 igen, 225 ellene, 16 tartózkodás mellett.

A négy demokratikus frakció eltérő véleményen volt a szövegről. Az EPP egységesen szavazott a javaslat mellett, egyetlen ellenszavazat nélkül. Az S&D ugyanilyen egységesen, de ellenkező irányban – ellene – szavazott. A Greens/EFA szinte egyhangúlag szavazott ellene, csupán egy-két kivételtől eltekintve. A Renew Europe volt az egyetlen a négy frakció közül, amely belső megosztottságot mutatott, anélkül, hogy az egyik irányzat egyértelműen túlsúlyba került volna – ami azt jelzi, hogy a szöveg a liberális politikai áramlaton belül vitát váltott ki, nem pedig egyetértést.

A szavazás előtt két nappal az EPP és az S&D nyilatkozott a témáról – ez általános állásfoglalás a ceutai helyzetről, nem pedig közvetlenül ehhez az állásfoglaláshoz fűzött kommentár. Az EPP alelnökei, Tomas Tobé és Dolors Montserrat azzal vádolták a spanyol kormányt, hogy nem akadályozta meg a ceutai határátlépést, és ezért felelősséget visel. Az S&D alelnöke, Ana Catarina Mendes viszont Ceutát a szélsőjobboldallal kapcsolatban álló ellenséges szereplők hibrid támadásának célpontjának nevezte, és szolidaritásra szólított fel Spanyolországgal. A Renew Europe és a Greens/EFA a témával kapcsolatban nem tett közzé friss nyilatkozatot a honlapján.

Az állásfoglalás azért ment át, mert az EPP-hez csatlakozott az egész szélsőjobboldal – az ECR, a PfE és az ESN is egy blokként szavazott, egyetlen ellenszavazat nélkül. A döntő többséget tehát az EPP biztosította az ECR-rel, a PfE-vel és az ESN-nel együtt, míg az S&D és a Greens/EFA ellene szavazott, a Renew pedig megosztott maradt.

A részvétel alacsonyabb volt, mint a konszenzusos szavazások esetében – a 717 képviselő közül 580 jelent meg a szavazáson, vagyis körülbelül négy az ötből. A négy demokratikus frakció közül a Greens/EFA-nak volt a legmagasabb részvételi aránya, ezzel szemben a legalacsonyabb az EPP-nek – vagyis éppen annak a frakciónak, amely ténylegesen keresztülvitte az állásfoglalást.

Hogy ki terjesztette elő hivatalosan a B10-0406/2026 szöveget, azt a nyilvánosan elérhető forrásokból nem lehet biztosan megállapítani – az eljárás dokumentációjában a szerzői csoport nincs feltüntetve. A korabeli beszámolók és a szavazási irány (az EPP és a szélsőjobboldal közötti egyetértés) arra utalnak, hogy az EPP-hez kapcsolódó szövegről volt szó, de ez csupán következtetés, nem pedig igazolt tény. Ezt a szavazást meg kell különböztetni egy másik, önálló, 2026. szeptember 16-i szavazástól (435:209, 13 tartózkodott), amely a hibrid fenyegetésekről szóló jelentéshez benyújtott módosító javaslatról szólt, és amely hasonló megfogalmazást tartalmazott Ceutáról, de más eljárásról és más szövegről volt szó.