Konzuláris segítségnyújtás az EU-n kívül tartózkodó uniós polgárok számára
2026-10-07
Ha egy uniós polgár vészhelyzetbe kerül olyan országban, ahol hazája nem rendelkezik nagykövetséggel vagy konzulátussal, segítséget kérhet egy másik tagállamtól. A Parlament állásfoglalást fogadott el e szabályok módosításáról: 470 képviselő szavazott mellette, 180 ellene, 18 tartózkodott. Az EPP, az S&D, a Renew és a Greens/EFA frakciók egyhangúlag szavaztak a javaslat mellett, az ECR, a PfE és az ESN frakciók pedig ellene. Ez egy konzultáció: az irányelv végleges formájáról a Tanács dönt, és nem köteles a Parlament állásfoglalását figyelembe venni.
Az Európai Unió állampolgára, aki az Unión kívül utazik vagy él, vészhelyzetben bármely más tagállamhoz fordulhat, amennyiben saját állama nem rendelkezik képviselettel az adott országban. A képviselet nélküli állampolgárok számára nyújtott konzuli védelemre vonatkozó szabályokat az (EU) 2015/637 irányelv határozza meg. Ezt követi az (EU) 2019/997 irányelv az EU ideiglenes úti okmányáról. A tárgyalt javaslat mindkettőt módosítja.
Ez nem a szokásos jogalkotási eljárás, amelyben a Parlament és a Tanács egyenlő arányban hoz döntést. Ez egy konzultációs eljárás: az irányelvet a Tanács fogadja el, a Parlament pedig véleményt nyilvánít róla, amelyet a Tanácsnak nem kötelező figyelembe vennie. A Parlament 2024. április 24-én nyilvánított véleményt először a javaslatról. A Tanács ezt követően 2026. február 11-én benyújtotta a módosított javaslatot, és új konzultációra kérte fel a Parlamentet. A mostani szavazás erre a kérésre adott válasz. A Parlament állásfoglalásában a módosító javaslatai szerint támogatta a javaslatot. Felkérte a Tanácsot, hogy tájékoztassa őt, ha el kíván térni ettől a szövegtől, és hogy újra konzultáljon vele, amennyiben a javaslatot lényegesen módosítaná.
A Parlament módosításai három fő területet érintenek. Az első arra vonatkozik, hogy kit tekintenek képviselet nélkülinek. Ha egy állampolgár válsághelyzet miatt 48 órán belül nem tud biztonságosan eljutni saját államának hatóságához (vagy a hatóság hozzá), akkor ezen időtartam alatt képviselet nélkülinek minősül, és segítséget kérhet egy másik tagállamtól. Ahol a helyi körülmények veszélyesek vagy lehetetlenné teszik a mozgást, a 48 órás határidő egyáltalán nem alkalmazandó. A Parlament azt is kéri, hogy a segítségnyújtás során vegyék figyelembe a kiszolgáltatott csoportokat és a diszkriminációval fenyegetett személyeket, hivatkozva az EU Alapjogi Chartájának 21. cikkére.
A második terület a pénzügyek. Súlyos esetekben – például letartóztatás, súlyos baleset, súlyos betegség vagy sürgősségi hazaszállítás esetén – a segítséget nyújtó állam a polgár származási országától megtéríttetheti a rendkívüli költségeket, például az utazás, a szállás vagy a tolmácsolás költségeit. A segítségnyújtásnak mindeközben a saját állampolgárokkal szembeni megkülönböztetés nélkül kell történnie. A Parlament egyúttal azt is szorgalmazza, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) megfelelő költségvetési és létszámbővítést kapjon, és ne csak a tagállamoktól kapott költségtérítésekre támaszkodjon.
A harmadik terület a személyes adatok védelme. A képviselet nélküli állampolgárok adatait harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek csak „legnagyobb körültekintéssel” szabad átadni, kizárólag akkor, ha ez közvetlenül összefügg a védelem biztosításával, és minden esetben az EU-n kívüli adatátadásra vonatkozó GDPR-szabályok szerint. A Bizottságnak az irányelvet a nemzeti jogba való átültetését követő öt év elteltével kell értékelnie, a korábbi nyolc év helyett. A szöveg számos technikai módosítást is tartalmaz, például a közös konzuli csapatokat vagy a válsághelyzetben lévő állampolgároknak szóló SMS-riasztásokat.
A véleményt 470 szavazattal fogadták el, 180 ellenszavazat mellett, 18 képviselő tartózkodott. A proeurópai többséget alkotó négy frakció egyhangúlag szavazott a javaslat mellett: az EPP (172 igen, 1 tartózkodás), az S&D (124 igen), a Renew (75 igen) és a Greens/EFA (49 igen). Egyikük sem tett közzé nyomon követhető saját állásfoglalást a témában, így álláspontjukat a szavazásuk tükrözi. A The Left is a javaslat mellett szavazott (39 igen, 1 tartózkodott). Három szélsőjobboldali frakció szavazott ellene: az ECR (72 ellene, 7 mellette, 3 tartózkodott), a PfE (66 ellene, 6 tartózkodott) és az ESN (mind a 26 ellene).
A LIBE-bizottság előadója Lena Düpont (EPP) volt. Az S&D képviselőcsoport árnyék-előadója Marina Kaljurand, a Renew képviselőcsoporté Raquel García Hermida-van der Walle, a Greens/EFA képviselőcsoporté pedig Tineke Strik volt. A végső döntés a Tanácsé. A dokumentumok nem tartalmaznak információt arról, hogy a Tanács mikor dönt az irányelvről.
Az Európai Parlament oldalán nyilvánosan elérhető adatokat gyűjtjük össze és jelenítjük meg vizuálisan. A Votemap.eu nem vállal felelősséget az adatok esetleges következetlenségeiért vagy a közzététel utáni változásaiért.
A leírások a DeepL gépi fordítással készültek. Elnézést kérünk az esetleges tökéletlenségekért vagy kellemetlenségekért.
