Mesterséges intelligencia és demokratikus ellenőrzés az EU-ban

Az állásfoglalás az Alkotmányügyi Bizottság (AFCO) jelentésén alapul, amelyhez az IMCO és a LIBE bizottságok is hozzászóltak. A jelentés előadója Emmanouil Kefalogiannis (EPP) volt, az árnyékelőadók között pedig többek között az S&D, a Renew és a Greens/EFA képviselői is szerepeltek. A jelentés saját kezdeményezésen alapul (INI-eljárás), nem pedig jogszabálytervezetről van szó.

A szöveg alapgondolata a következő: a mesterséges intelligencia szabályozása nem csupán technikai kérdés, hanem az alkotmányjog és az EU intézményi egyensúlyának kérdése is. Az állásfoglalás ezért hangsúlyozza a szilárd és tartós parlamenti ellenőrzés szükségességét, és ragaszkodik ahhoz, hogy az „ember dönt” elvnek továbbra is az EU intézményi jogának középpontjában kell állnia. Ismételten hangsúlyozza továbbá, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásának az EU intézményeiben teljes mértékben emberi felügyelet alatt kell maradnia.

A második rész az egyén jogait érinti. Az állásfoglalás az EU Alapjogi Chartájának kiegészítését szorgalmazza azokkal a jogokkal, amelyek a mesterséges intelligencia terjedésével újonnan keletkeznek: a személyes identitás és a külső megjelenés védelme a deepfake-ekkel szemben, az algoritmikus átláthatóság és a digitális önrendelkezés, a védelem az algoritmikus diszkrimináció ellen, valamint a okozott károkért való felelősség. Felhívást intéz továbbá arra is, hogy ismerjék el a közigazgatásban a mesterséges intelligencia által hozott vagy támogatott döntések érdemi emberi felülvizsgálatához való jogot. A szöveg szerint az igazságszolgáltatásban a mesterséges intelligenciának kizárólag segítő eszköznek kell maradnia, és nem helyettesítheti a bírósági döntéshozatalt.

A harmadik terület az intézményekre irányul. Az állásfoglalás egy, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés modelljén alapuló, globális felügyeleti mechanizmusokkal rendelkező, a mesterséges intelligenciáról szóló nemzetközi egyezményt javasol. Javasolja egy különleges szervezet létrehozásának megfontolását, amelyet az Európai Parlament Mesterséges Intelligencia Megfigyelőközpontjának nevezhetnének. Ennek a szervezetnek segítenie kellene a bizottságokat a szakértelem kiépítésében, támogató, nem pedig szabályozó jellegűnek kell lennie, és költségvetési szempontból semleges módon kell működnie. Hangsúlyozza egy erős és megfelelően finanszírozott, a mesterséges intelligenciával foglalkozó bizottsági hivatal szükségességét, és kiemeli, hogy a végrehajtási jogi aktusok és a delegált jogi aktusok növekvő száma nem gyengítheti a Parlamentnek mint társszabályalkotónak a szerepét.

A negyedik terület a demokráciát érinti. Az állásfoglalás a mesterséges intelligencia által a választások integritására, a dezinformáció terjedésére és a külföldi beavatkozásra; aggodalmát fejezi ki a médiapluralitásra gyakorolt lehetséges hatások miatt, és rámutat arra, hogy az EU jelenlegi választási jogi kerete nem elegendő a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatok kezeléséhez.

405 képviselő szavazott a határozat mellett, 133 ellene, 60 pedig tartózkodott. Az S&D (111), a Renew (69) és a Greens/EFA (42) egységesen igennel szavazott, az EPP pedig túlnyomó többséggel (152 igen, 1 nem, 2 tartózkodás). Az EPP, az S&D, a Renew és a Greens/EFA, vagyis a proeurópai többség így önmagában 374 támogató szavazatot adott le, ami jelentősen több, mint az összes ellenszavazat.

Ellene szavazott az ECR, a PfE és az ESN, vagyis a szélsőjobb. Az ESN egyhangúlag ellene szavazott (21 szavazat). A PfE-ből senki sem szavazott mellette, 46 képviselő ellene szavazott, a frakció egy része pedig tartózkodott. Az ECR többségében ellene szavazott (56 ellene, 2 mellette, 12 tartózkodott). Emlékeztetünk arra, hogy a tartózkodás nem számít ellenszavazatnak. A The Left, azaz a szélsőbal, többségében mellette szavazott (25 mellette, 1 ellene, 11 tartózkodott).