Európai félév: adósságok, költségvetési hiányok és beruházások

Az európai félév egy éves ciklus, amelynek keretében az EU tagállamai összehangolják gazdaságpolitikájukat. Gazdasági és Monetáris Bizottság (ECON) saját kezdeményezésére éves jelentést készített a folyamat gazdasági részéről, amelyhez a Költségvetési Bizottság (BUDG) véleményt fűzött. A jelentés előadója Kira Marie Peter-Hansen (Zöldek/EFA) volt, a BUDG véleményét Damian Boeselager (Zöldek/EFA) dolgozta ki.

Az állásfoglalás olyan kilátásokat vázol fel, amelyek szerint az EU gazdasága 2025–2027 között 1,4–1,5 %-os ütemben fog növekedni, miközben a demográfiai helyzet miatt a potenciális növekedés csökken. A szöveg szerint az államadósság a GDP 82,8%-áról 2025-ben 84,5%-ra emelkedik 2027-ben. 2027-ben tizenkét tagállam GDP-arányos hiánya várhatóan meghaladja a 3%-ot, tíz tagállam pedig túlzott hiány esetén alkalmazandó eljárás alatt áll.

A második nagy téma a beruházások. Az állásfoglalás a beruházási réssel számol, amelyet Draghi jelentése évi 800 milliárd euróra becsült; ebből 450 milliárd az energetikai átállásra jut. Ehhez jönnek még a „ReArm Europe” / „Készültség 2030” terv keretében felmerülő védelmi kiadások, amelyek akár 800 milliárd eurót is kiteszhetnek. Ezek miatt 16 tagállam élt a nemzeti mentességi záradékkal.

Az állásfoglalás kritikát is tartalmaz. Az Európai Bizottságot azzal vádolja, hogy soha nem indított eljárást a túlzott egyensúlyhiány miatt (az állásfoglalás 38. pontja). Az indoklásban (C. preambulumbekezdés) pedig megállapítja, hogy az egyes országoknak szóló ajánlások „rendszeresen tartalmaznak szociális kiadások csökkentését, miközben alig foglalkoznak a bevételek növelésével”.

Az állásfoglalást 392 szavazattal fogadták el, 219 ellenszavazat mellett, 18 képviselő tartózkodott. Mind a négy proeurópai többségi frakció támogatta: EPP 155 igen, 4 nem, 2 tartózkodott; az S&D 120 mellette, senki sem szavazott ellene, és senki sem tartózkodott; a Renew 66 mellette, 2 ellene; a Greens/EFA 43 mellette, 4 tartózkodott. Egyik frakciótól sem találtunk saját nyilatkozatot a szavazással kapcsolatban, ezért álláspontjukat a szavazás eredménye tükrözi – és ez mind a négy frakció esetében szinte egyhangú volt. Pedig mindannyian dolgoztak a szövegen: a Greens/EFA-s előadó mellett az EPP (Stefan Berger), az S&D (Matthias Ecke) és a Renew (Ivars Ijabs) is rendelkezett árnyékelőadóval.

Az ECR, a PfE és az ESN egyetlen képviselője sem szavazott a határozat mellett. Az ECR-nél 71 ellenszavazat és 3 tartózkodás volt, a PfE-nél 57 ellenszavazat és 6 tartózkodás, az ESN-nél pedig 23 ellenszavazat és 1 tartózkodás. Így egyetlen szélsőjobboldali képviselő sem szavazott a javaslat mellett. A The Left (szélsőbaloldal) frakció túlnyomórészt ellene szavazott: 1 mellette, 40 ellene, 2 tartózkodott. A The Left állásfoglalása erről a szavazásról nem áll rendelkezésünkre.

Ugyanezen a napon elfogadták az európai félévre vonatkozó második jelentést is, amely a foglalkoztatásra és a szociális prioritásokra összpontosított, és amelynek előadója Nela Riehl (Greens/EFA) volt.