Az EU stratégiája a Muszlim Testvériség befolyása ellen

A B10-0424/2026 számú állásfoglalás-tervezetet az EPP nevében Céline Imart francia képviselő terjesztette elő. A határozat az „iszlamista entrizmus” alatt a politikai iszlám hálózatainak stratégiáját érti, amelyek a határozat szerint arra törekednek, hogy hitelességet szerezzenek az európai intézményekben, meghívást kapjanak és hozzáférjenek az uniós forrásokhoz. Ugyanakkor kiemeli, hogy az iszlám mint vallás „lényegében sem politikai, sem ellenséges”.

A határozat felkéri a Bizottságot, hogy készítsen áttekintést minden olyan esetről, amikor uniós pénzeket kaptak olyan személyek és szervezetek, akikről vagy amelyekről feltételezhető, hogy kapcsolatban állnak a Muszlim Testvériséggel vagy a politikai iszlámmal. Azt is kéri, hogy a teljes pénzügyi láncokat is nyomon kövessék. Felhívja a Tanácsot, hogy vegye fel a Muszlim Testvériséggel kapcsolatban álló szervezeteket és személyeket az uniós terrorista szervezetek listájára, amennyiben azok megfelelnek a 2001/931/KKBP közös álláspont kritériumainak. Felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szigorúbban ellenőrizzék a külföldi finanszírozást, különösen olyan szervezetek esetében, amelyek kapcsolatban állnak Katarral vagy Törökországgal.

Két pont túlmutat a finanszírozás keretein. Az állásfoglalás 8. pontjában „ezért támogat minden olyan nemzeti intézkedést, amelynek célja a teljes arcot eltakaró ruházat (nikáb vagy burka) viselésének tilalma a nyilvános helyeken és a nyilvánosság számára hozzáférhető helyiségekben”. A 12. pontban „sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy több parlamenti frakció és értelmiségi figyelmeztetése ellenére előfordulhatott, hogy a FEMYSO fórumot 2026. szeptember 21-én a Baloldal és a Zöldek frakciójának képviselői ismét meghívták a Parlamentbe”. A P. preambulumbekezdés viszont az esemény házigazdájaként kizárólag a Baloldal képviselőit említi. A 12. pont szerint az Európai Muszlimok Tanácsához kapcsolódó szervezetek számára meg kell tagadni a belépést az európai szervekbe, és azokat ki kell törölni az EU átláthatósági nyilvántartásából. A határozat konkrét szervezeteket nevez meg, hivatkozva a francia belügyminisztérium jelentésére, a belga Állami Biztonsági Szolgálat jelentésére, valamint a francia és a holland parlament határozataira.

Az állásfoglalás 381 igen, 167 nem szavazattal, 15 képviselő tartózkodása mellett került elfogadásra. A proeurópai többség megosztott volt: két frakció támogatta, két frakció ellenezte. Az EPP a határozat mellett szavazott (143 igen, 1 nem), és a Renew is támogatta azt (62 igen, 3 nem, 2 tartózkodott). Az S&D ellene szavazott (2 mellette, 84 ellene, 1 tartózkodott), akárcsak a Greens/EFA (1 mellette, 40 ellene, 1 tartózkodott). Az EPP a szélsőjobboldallal együtt szavazott: az ECR (72 igen), a PfE (67 igen) és az ESN (25 igen, 1 tartózkodott) egyhangúlag támogatta az állásfoglalást. Az eredményt azonban nem ők döntötték el. Szavazataik nélkül az állásfoglalás 217:167 arányban ment volna át. A The Left (szélsőbal) frakció ellene szavazott (1 igen, 35 nem).

Céline Imart (EPP) frakciója sajtóközleményében kijelentette, hogy Európa nem finanszírozhatja az iszlamistákat, és hogy az iszlámot mint hitet és a politikai iszlámot mint ideológiát nem szabad összekeverni. A közlemény a szavazás napján, még a szavazás előtt jelent meg. Tomáš Zdechovský (EPP), a költségvetési ellenőrzési frakció szóvivője ugyanebben a sajtóközleményben kijelentette, hogy az uniós pénzek soha nem juthatnak el az iszlamista hálózatokhoz kapcsolódó személyekhez és szervezetekhez. A Renew frakció igennel szavazott, és a szavazásról külön nem nyilatkozott. Ugyanezen vitához saját állásfoglalási javaslatot (B10-0427/2026) terjesztett elő, de a szavazási adatok között erről nincs feljegyzés. Az S&D és a Greens/EFA ellene szavazott, és a témáról külön nem nyilvánított véleményt.

A zárószavazás előtt 95 módosító javaslatról és szövegrészletről szavaztak: 20-at elfogadtak, 75-öt elutasítottak. Arról, hogy az egyes módosító javaslatok mit tartalmaztak és ki nyújtotta be őket, nincs információnk.