Felhatalmazás az értékpapírosítás szabályairól szóló tárgyalásokra

Két, egymással összefüggő javaslatról szavaztak a értékpapírosítási csomag keretében. Mindkettőt Ralf Seekatz (EPP) előadó dolgozta ki. Az első javaslat (A10-0137/2026 jelentés) a bankok tőkekövetelményeiről szóló rendeletet (CRR) módosítja a bankok értékpapírosítással kapcsolatos kitettségeire vonatkozó részében. A második (A10-0138/2026) az értékpapírosításra vonatkozó keretrendszert módosítja. Ehhez tartoznak az úgynevezett egyszerű, átlátható és szabványosított értékpapírosításra (STS) vonatkozó szabályok is.

Az értékpapírosítás során a bank nagy mennyiségű hitelt, például jelzáloghiteleket, egyetlen csomagba egyesít, majd azt értékpapírként értékesíti a pénzügyi piacokon. Marie Toussaint (Zöldek/EFA) árnyékjelentő a vitában felhívta a figyelmet arra, hogy éppen ez a termék állt a 2008-as pénzügyi válság hátterében.

A jogszabály végleges szövegéről egyelőre nem szavaztak. Arról döntöttek, hogy a Parlament az ECON gazdasági bizottság jelentései alapján megkezdheti-e a tárgyalásokat a Tanáccsal, azaz a háromoldalú tárgyalásokat. Egy ilyen felhatalmazás általában szavazás nélkül kerül elfogadásra a plenáris ülésen. Az eljárási szabályzat 72. cikkének (2) bekezdése szerint azonban a politikai csoportok szavazást kérhetnek, és ebben az esetben a Greens/EFA és a The Left élt ezzel a jogával.

A megbízás mindkét szavazáson átment. A bankok tőkekövetelményeinek kérdésében 294-en szavaztak igennel, 192-en nemmel, 90 képviselő pedig tartózkodott. Az értékpapírosítási keretrendszer esetében 294-en szavaztak igennel, 194-en nemmel, 86-an pedig tartózkodtak. Mindkét szavazáson az EPP 136:0 arányban támogatta a mandátumot, és egy képviselője tartózkodott. A Renew 65:0 arányban szavazott, szintén egy tartózkodóval. Az S&D többséggel támogatta a mandátumot: 90 képviselő szavazott mellette, 16, illetve 15 ellene. A Greens/EFA ellene szavazott. 24, illetve 27 képviselője ellene szavazott, 17, illetve 14 tartózkodott, és egy képviselő igennel szavazott.

A négy proeurópai többségi frakcióban a vita nem csupán magát a értékpapírosítást érintette, hanem azt is, hogy hogyan tovább a szöveggel. Seekatz (EPP) előadó a vitában németül elmondta, hogy a bizottság többséget talált egy „ambiciózus kompromisszum mellett, amely célzottan erősíti az európai értékpapírosítási piacot és biztosítja a pénzügyi stabilitást”. Gilles Boyer (Renew) franciául azzal indokolta a mandátumot, hogy ezáltal teljesülnek Draghi, Letta és Noyer jelentései, és elindul a megtakarítási és beruházási unió. Jonás Fernández (S&D) főként az eljárásról beszélt. Szerinte a bizottsági megállapodást a proeurópai többség támogatja. Ha a plenáris ülés elutasítaná a mandátumot és újra megnyitná a szöveg tárgyalását, az „Európa-ellenes erők” módosító javaslatokat nyújthatnának be, és ezek közül néhányat egy „másik többség” elfogadhatna a plenáris ülésen.

A Zöldek/EFA viszont a megállapodás tartalmát kifogásolja. Marie Toussaint kijelentette, hogy az Európai Központi Bank figyelmeztetése szerint a védelem alacsonyabb szintű lesz, mint 2008 előtt. Felhívta kollégáit, hogy szavazzanak a mandátumról, és mindenki vállaljon felelősséget a szavazatáért.

A többi frakció közül a The Left, azaz a szélsőbal, mindkét szavazáson egységesen ellene szavazott, 35:0 arányban. A szélsőjobboldalról a PfE (70, illetve 68 képviselő ellene, 8 tartózkodott) és az ESN (22 ellene, 2 tartózkodott) szavazott ellene. Az ECR többsége tartózkodott, nevezetesen 59, illetve 58 képviselő, míg 7, illetve 9 tagja szavazott ellene. A tartózkodás nem minősül ellenszavazatnak.

A Tanáccsal folytatandó tárgyalások most kezdődnek. Az ebből születő megállapodást még jóvá kell hagynia a Parlament plenáris ülésén és a Tanácsnak is. Csak ezután lépnek hatályba a két rendelet módosításai.