Az Európa Tanács egyezménye a mesterséges intelligenciáról és az emberi jogokról

Az Európai Parlament arról szavazott, hogy jóváhagyja-e az Európai Unió részéről az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról, az emberi jogokról, a demokráciáról és a jogállamiságról szóló keretegyezményének (CETS 225) megkötését. Nem új európai jogszabályról volt szó. Az egyezményt az Európa Tanács, egy nem uniós szervként működő nemzetközi szervezet tárgyalta ki, és szövege már végleges. A Parlament ebben az eljárásban nem módosítja azt: az EU működéséről szóló szerződés 218. cikke szerint csupán arról dönt, hogy jóváhagyja-e az egyezménynek az Unió nevében történő megkötését. Ezért az elfogadott állásfoglalás nagyon rövid. Jóváhagyja az egyezmény megkötését, és felhatalmazza a Parlament elnökét, hogy a Parlament álláspontját továbbítsa a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Európa Tanács főtitkárának.

A Parlament OEIL jogalkotási adatbázisában szereplő összefoglaló szerint az egyezménynek biztosítania kell, hogy a mesterséges intelligencia rendszereinek életciklusának minden szakaszában tiszteletben tartsák az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot. Kifejezetten említést tesz a gyermekek védelméről a manipulatív tervezéssel szemben, valamint a mesterséges intelligenciával – azaz a kiskorúakra irányuló beszélgetőrendszerekkel és alkalmazásokkal – való veszélyes interakciók ellen.

A jelentést két bizottság közösen készítette el: a belső piac és fogyasztóvédelem bizottsága (IMCO), amelynek előadója José Cepeda (S&D) volt, valamint a polgári szabadságjogok, igazságügy és belügyek bizottsága (LIBE), amelynek előadója Paulo Cunha (EPP) volt. A Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) levelet küldött, amelynek előadója Nela Riehl (Greens/EFA) volt. Az árnyék-előadók mind a négy proeurópai többségi frakcióból kerültek ki: Dimitris Tsiodras (EPP), Ana Catarina Mendes (S&D), Sophie Wilmès (Renew) és Hannah Neumann (Greens/EFA).

A jóváhagyás átment: 455 képviselő szavazott mellette, 101 ellene, 74 tartózkodott. Az eredményt a proeurópai többség biztosította. Az EPP 165 szavazattal támogatta a javaslatot, egy képviselője tartózkodott. Az S&D 116 szavazatot adott a javaslat mellett, a Renew 68-at, a Greens/EFA pedig 47-et. E négy frakció közül egyik sem adott le egyetlen ellenszavazatot sem, és összesen 396 szavazattal támogatták a javaslatot. Egyik csoporttól sem kaptunk dokumentált külön nyilatkozatot erről a szavazásról, ezért álláspontjukat az egységes „igen” szavazat jelzi. A javaslatot a szélsőbaloldali The Left is támogatta (42 igen, 1 tartózkodás).

A szélsőjobboldal nem szavazott egységesen. A PfE ellene szavazott (56 ellene, 7 tartózkodott), az ESN mind a 24 szavazatával ellene. Az ECR többsége tartózkodott: 63 képviselője tartózkodott, 11 ellene szavazott és 1 mellette. Az EPP ebben a szavazásban nem szavazott a szélsőjobboldallal együtt, és az eredményt a proeurópai többség döntötte el.