Az ECR kérelme, amelyben a francia középiskolások zavargásairól szóló vitát kezdeményezett, 217:198 arányban került elfogadásra az ECR, a PfE és az ESN szavazatainak köszönhetően; az EPP velük együtt szavazott

2026. október 5-én, hétfőn az Európai Parlament képviselői Strasbourgban szavaztak a napirend módosításáról. Az ECR frakció azt kérte, hogy aznapra vegyenek fel egy új napirendi pontot: vitát az Európai Bizottság nyilatkozatáról, amely a francia középiskolások tiltakozásainak eszkalálódásáról szólt. A szavazás a napirendről szólt, nem pedig magukról a zavargásokról – csupán arról döntöttek, hogy a plenáris ülésen tárgyalják-e a témát.

A kérelmet 217 szavazattal elfogadták, 198 ellenszavazat mellett, négy képviselő tartózkodott. Az EPP egységesen szavazott a javaslat mellett (101 szavazat, senki sem szavazott ellene), és ugyanilyen egységesen a három szélsőjobboldali frakció is: az ECR (41), a PfE (56) és az ESN (9). A kérelmet az ECR, a PfE és az ESN szavazatainak köszönhetően fogadták el – összesen 106 szavazatuk volt, és nélkülük a javaslat nem szerezte volna meg a többséget. Az EPP ebben a szavazásban a szélsőjobboldal oldalán állt, a proeurópai többség többi frakciójával szemben.

A proeurópai többség – az EPP, az S&D, a Renew és a Greens/EFA – így megosztottá vált. Míg az EPP igennel szavazott, a többi három frakció ellene volt: az S&D egyhangúlag (73 ellene, senki sem mellette), a Greens/EFA szintén egyhangúlag (46 ellene), a Renew pedig szinte egyhangúlag (41 ellene, 2 mellette, 2 tartózkodott). A The Left is egyhangúlag szavazott ellene (31 szavazat). A proeurópai többséget alkotó négy frakció közül egyik sem adott ki saját nyilatkozatot – amennyire meg tudtuk állapítani – sem az ECR kéréséről, sem a franciaországi helyzetről. Álláspontjukat tehát a szavazatuk tükrözi; az indokokat nem próbáljuk kitalálni.

A napirendi pontot a Parlament által közzétett programtervezet szerint 2026. október 5-én 19:30 és 21:00 között tűzték napirendre. A napirendi pont címe utal az iskolák ellen elkövetett gyújtogatási támadásokra, valamint a tűzoltók, rendőrök és tanárok elleni támadásokra, beleértve a La Ciotat-i esetet is. Egyelőre nem tudjuk, hogy a vita után szavazásra kerül-e sor az állásfoglalásról: az október 6–8-ra szóló napirend-tervezetben nem találtunk ehhez a napirendi ponthoz kapcsolódó tételt. A Parlament szavazással kapcsolatos sajtóközleményét sem találtuk meg.

Mi történik Franciaországban: a France 24 csatorna szerint a középiskolások tüntetései 2026 szeptember végén kezdődtek az Île-de-France régióban a tanárhiány, a túlzsúfolt osztályok és az iskolák rossz állapota miatt, majd fokozatosan kiterjedtek egész Franciaországra. A France 24 október 2-án, pénteken arról számolt be, hogy egyetlen nap alatt mintegy 400 iskolát zártak be, legalább 65 iskolai alkalmazottat – köztük 40 igazgatót – megsebesítettek, és 1 747 embert vettek őrizetbe. A Time magazin körülbelül 500 bezárt iskoláról és a tüntetések kezdete óta több mint 5 000 letartóztatásról számol be, amelyek 87%-a kiskorúakat érintett. A számok eltérnek, mivel a források különböző időszakokat mérnek. La Ciotat-ban a France 24 szerint – amely a regionális oktatási hatóság szóvivőjére hivatkozik – október 2-án benzinnel locsolták le és megtámadták a fizika tanárt, amikor az megpróbálta eloltani az iskola melletti tüzet. A Time szerint Sébastien Lecornu miniszterelnök egy ötpontos tervet jelentett be, amelynek célja többek között a tanítás újraindítása és az iskolaépületek helyreállítása.