A „grúz álom” betiltani akarja az ellenzéki pártokat

A grúz parlament, amelyet a kormányzó Grúz Álom párt irányít, 2025 novemberében alkotmányos keresetet nyújtott be, amelyben az ellenzéki pártok – az Egyesült Nemzeti Mozgalom, a Változásért Koalíció és az Erős Grúzia–Lelo koalíció – betiltását követeli. Később a keresetet kiegészítették a Federalistákkal, majd 2026 szeptemberében a For Georgia párttal is, amely az egyetlen, eddig a parlamentben képviselt ellenzéki párt. Ugyanebben a hónapban új alkotmánybírókat neveztek ki, ami a határozat szerint komoly kétségeket vet fel az eljárás függetlenségét illetően.

Az állásfoglalás „határozottan elítéli” ezeket a törekvéseket, és a kereset azonnali visszavonását követeli. A legitim ellenzék bírósági úton történő eltávolítását a demokráciával összeegyeztethetetlennek minősíti. Azt is megnevezi, kinek szolgál ez: a szöveg szerint az eljárások a „Grúz Álom” stratégiájának részét képezik, amely „Grúzia egypárti rezsimmé alakítására törekszik a politikai pluralizmus felszámolásával Oroszország és Fehéroroszország példájára, ami a Kreml azon szándékát szolgálja, hogy Grúziát az európai és euroatlanti térségön kívül tartsa”.

Továbbá követeli az összes politikai fogoly – nevezetesen Elena Khoshtaria, Mzia Amaglobelia, Mihail Saakasvili, Giorgi Baramidze és Nika Melia – azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását. Ismét célzott szankciók bevezetésére és a vízumkiadás tilalmára szólít fel Bidzina Ivanisvili, Irakli Kobachidze, Salva Papuasvili és Kacha Kaladze esetében. Sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU és a tagállamok többsége eddig nem lépett fel „olyan módon, amely kézzelfogható következményekkel járna”. Emlékeztet arra, hogy két európai politikai alapítvány, köztük a Konrad Adenauer Alapítvány, 2026 szeptemberében kénytelen volt bezárni tbiliszi irodáit. Figyelmezteti Grúziát, hogy a bevált pártok betiltása eltávolítja az országot az EU-tól, és kizárja a csatlakozás felé történő bármilyen előrelépést.

Az állásfoglalás 445 igen, 37 nem és 97 tartózkodás mellett került elfogadásra. Öt, az EPP, az S&D, a Renew, a Greens/EFA és az ECR által benyújtott javaslat összevonásával jött létre. A proeurópai többséget alkotó négy frakció egyhangúlag szavazott a javaslat mellett: az EPP 151, az S&D 101, a Renew 69, a Greens/EFA pedig 46 szavazattal. Közülük senki sem szavazott ellene, és senki sem tartózkodott. Összesen 367 támogató szavazatot adtak le, ami több, mint az összes ellenszavazó és tartózkodó szavazat összege. E négy frakció közül egyik sem nyilvánított külön véleményt a szavazásról, így álláspontjukat a szöveg társszerzői és a szavazás eredménye tükrözi.

Az ECR, amely társszerzője volt az állásfoglalásnak, túlnyomórészt igennel szavazott: 45 képviselő igennel, 2 nemmel, 23 pedig tartózkodott, közülük 18 olasz. A PfE nem nyújtott be saját állásfoglalási javaslatot, és a szavazáson szinte teljes egészében tartózkodott: 3 képviselő szavazott igennel, 56 tartózkodott, és senki sem szavazott nemmel. A PfE teljes francia delegációja (Rassemblement National, 26 képviselő) tartózkodott. A PfE tizenegy magyar képviselője egyáltalán nem szavazott. Az ESN túlnyomórészt ellene szavazott (1 mellette, 23 ellene, 1 tartózkodott). Saját állásfoglalási javaslatot is benyújtott, de az nem került be a közös szövegbe. A szélsőjobboldal tehát megosztott volt ebben a szavazásban.

A szélsőbaloldal (The Left) igennel szavazott, 27 szavazattal, 9 képviselője tartózkodott.

Az állásfoglalás nem jogalkotási jellegű, és önmagában semmit sem változtat meg. A Parlament továbbítja azt a Tanácsnak, a Bizottságnak, a főképviselőnek, a tagállamoknak és – amint a szöveg kifejezetten megemlíti – „Grúzia önjelölt hatóságainak”.