Az alapjogok helyzete az EU-ban 2024-ben és 2025-ben

Az Európai Unióban az alapjogok helyzetéről szóló, a 2024-es és 2025-ös évekre vonatkozó éves jelentésről szóló állásfoglalást 328 igen, 199 nem és 98 tartózkodás mellett fogadták el. A jelentést Anna Strolenberg (Zöldek/EFA) előadó készítette el a Polgári Szabadságjogok, Igazságügy és Belügyek Bizottságában (LIBE). Az állásfoglalás egészéről szóló szavazást 107 név szerinti szavazás előzte meg az egyes bekezdésekről, indokolási pontokra és módosító javaslatokra vonatkozóan.

Az állásfoglalás felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jogalkotási javaslatok esetében szisztematikusan értékeljék azok alapjogokra gyakorolt hatását. Komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Magyarország továbbra is megsérti az EU-Szerződés 2. cikkében foglalt értékeket. Megállapítja, hogy a 2018 óta folyó, a 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás nem hozott kézzelfogható előrelépést, ezért felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy indítsák el a 7. cikk (2) bekezdése szerinti eljárást. A Pegasus, Predator és Graphite kémprogramokkal kapcsolatban emlékeztet a PEGA vizsgálóbizottság és a Velencei Bizottság ajánlásaira, és hatékony bírósági felügyeletet követel a megfigyelés felett.

Az állásfoglalás megismétli azt a felhívást, hogy a biztonságos és legális abortuszhoz való jogot vegyék fel az EU Alapjogi Chartájába. A szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés megtagadását a nemi alapú erőszak egyik formájának tekinti. Felhívja a tagállamokat, hogy ismerjék el a nőgyilkosságot önálló bűncselekményként, és a Tanácsot, hogy oldja fel a horizontális antidiszkriminációs irányelvről szóló tárgyalások blokkolását. A migrációval kapcsolatban emlékeztet a nemzetközi védelem iránti kérelem jogára és a visszaküldés tilalmának (non-refoulement) elvére. Az indoklásban megemlíti a bejelentett eseteket, amikor embereket visszatoltak a határon túlra (pushback).

Az S&D (118 igen), a Renew (64 igen) és a Greens/EFA (45 igen) frakciók egységesen szavaztak. Közülük senki sem szavazott ellene, és senki sem tartózkodott. Strolenberg előadó a 2026. április 28-i vita bevezetőjében így fogalmazott: „Itt fogunk ülni, és alkudozni fogunk az emberek jogairól – kinek jusson több, és ki érdemel kevesebbet? Vagy képesek leszünk-e a legjobb énünkhöz méltóan cselekedni, és azt mondani: »ezek az alapvető jogok nem képezik tárgyalási alapot«?” A vita végén elismerte azt a kritikát, hogy az eredmény nem tartalmazza a gázai lakosság támogatására tüntető emberek védelmét: „Megértem ezt, és én is szerettem volna, ha ez is része lenne a tárgyalások eredményének.” Alice Kuhnke (Zöldek/EFA) így fogalmazott: „A saját testünk feletti döntés jogát megkérdőjelezik, és a civil társadalom nyomás alatt van.” Marco Tarquinio (S&D) árnyék-előadó kijelentette: „…ezért elutasítjuk azokat a módosító javaslatokat, amelyek a lényegre irányulnak: a gyermekek, a nők, az LMBTQ-személyek és általában a kiszolgáltatottak jogaira, különösen a bevándorlók esetében…” Lucia Yar (Renew) árnyék-előadó így nyilatkozott: „Az alapvető jogok korlátozása nem véletlen: akkor történik, amikor a kormányok […] a hatalmuk megszilárdítása érdekében korlátozzák a szabadságjogokat. […] Ahogyan Orbán esetében is, az Európai Unió nem hallgathat, és nem is fog hallgatni, amikor az alapvető jogok csorbát szenvednek.” Az idézeteket angolról fordítottuk, Kuhnke esetében svédről, Tarquinio esetében pedig olaszról.

Az EPP megosztottan szavazott: 86 képviselő támogatta, 12 ellenezte, 55 pedig tartózkodott. Tartózkodott a spanyol Néppárt (PP, 18 képviselő) és a görög Új Demokrácia (ND, 6 képviselő) teljes küldöttsége. Az EPP-hez tartozó 21 szavazó lengyel képviselő közül 15 is tartózkodott, főként a Polgári Koalíció (KO) tagjai. Ez a három delegáció összesen 39-et tett ki az 55 tartózkodásból. A tartózkodások főként a zárószavazásra koncentrálódtak. A 107 részszavazás egyikén sem tartózkodott ennyi EPP-képviselő, a legtöbb esetben 43-an voltak. Lukas Mandl (EPP) árnyék-előadó a vitában így fogalmazott: „Még egyszer köszönöm ezt a fontos jelentést; jó, hogy az európaiaknak alapvető jogaik vannak” (angolról fordítva). Felszólalásának többi része főként az antiszemitizmusra vonatkozott. A vitából nem derül ki, miért tartózkodott ennyi EPP-képviselő. Sem a frakciótól, sem az érintett nemzeti pártoktól nem kaptunk nyilatkozatot erről a szavazásról.

A The Left, azaz a szélsőbaloldal 12 igen, 1 nem és 30 tartózkodó szavazatot adott le. Náluk is a tartózkodások a zárószavazásra koncentrálódtak, a részszavazásokon legfeljebb 8 képviselőjük tartózkodott. Ennek okát sem ismerjük.

Az ECR, a PfE és az ESN, azaz a szélsőjobboldal, ellene szavazott. Az ECR-nek 70 ellenszavazata, 1 támogató szavazata és 6 tartózkodása volt, a PfE-nek 73 ellenszavazata, az ESN-nek pedig 27 ellenszavazata.