Az energetikai ágazatban a metánkibocsátással kapcsolatos kötelezettségek elhalasztása

Az (EU) 2024/1787 rendelet korlátozza a metánkibocsátást az energetikai ágazatban, azaz a kőolaj, a földgáz és a szén kitermelése és szállítása során. A Bizottság szavazásra bocsátott javaslata több határidőt is eltol. A kibocsátások forrásnál történő méréséről szóló jelentéseket három évvel később kell benyújtani: a működő létesítmények esetében 2027. február 5. helyett 2030. február 5-ig, a nem működő létesítmények esetében pedig 2028. augusztus 5. helyett 2031. augusztus 5-ig. Két évvel, 2029. május 31-ről 2031. május 31-re elhalasztják a kőolaj-, gáz- és szénimportőrök azon kötelezettségét, hogy igazolják, hogy az importált tüzelőanyagok egyenértékű kibocsátás-nyomonkövetési, jelentési és ellenőrzési rendszer hatálya alá tartoznak, és hogy bemutassák e törekvés eredményeit. Szintén két évvel, 2031. augusztus 5-ig halasztják a termelés metánintenzitásáról szóló jelentések benyújtását, mind az uniós gyártók, mind az importőrök esetében.

A teljes halasztás nem vonatkozik azokra a harmadik országokból származó kőolajra, gázra és szénre, amelyekre az EU szankciókat vezetett be. Ezek esetében a kötelezettségek korábban, 2028-ban, illetve 2030-ban lépnek hatályba. Az elfogadott szöveg kifejezetten hivatkozik az orosz gáz kizárásáról szóló (EU) 2026/261 rendeletre. A Bizottságnak 2029. július 1-jéig jelentést kell benyújtania a Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet végrehajtásáról. A módosítás a kihirdetést követő napon lép hatályba, nem pedig a huszadik napon.

A javaslatról az eljárási szabályzat 170. cikke szerinti sürgősségi eljárás keretében szavaztak. A Bizottság 2026. október 14-én tette közzé a javaslatot, egy nappal később az egyik politikai frakció sürgősségi eljárást kért, október 19-én pedig a javaslatot az ENVI és az ITRE bizottságokhoz utalták. A bizottságok nem készítettek jelentést, ezért a plenáris ülés közvetlenül a Bizottság javaslatáról szavazott. Ezért nem neveztek ki előadót.

341 képviselő szavazott a javaslat mellett, 225 ellene, 6 pedig tartózkodott. Az EPP 140:1 arányban szavazott a javaslat mellett. Az ECR (66 szavazat), a PfE (70) és az ESN (21) szintén a javaslat mellett szavazott, mindhárom frakció egyetlen ellenszavazat vagy tartózkodás nélkül. Az ECR, a PfE és az ESN, azaz a szélsőjobboldal szavazatai nélkül a javaslat 184 szavazatot kapott volna 225 ellenében, és nem ment volna át. A halasztás tehát az ő szavazataiknak köszönhetően ment át.

Az S&D többsége ellene szavazott: 91 képviselő ellene, 7 mellette, 4 tartózkodott. A Greens/EFA mind a 46 képviselője ellene szavazott. A Renew megosztottan szavazott: 25 képviselő mellette, 40 ellene, 2 pedig tartózkodott. Emlékeztetünk arra, hogy a tartózkodás nem jelenti azt, hogy ellene szavazott volna: aki tartózkodott, az nem támogatta a javaslatot, de nem is utasította el. Az EPP, az S&D, a Renew és a Greens/EFA, vagyis a proeurópai többség, ebben a szavazásban megosztott volt. A halasztást az EPP támogatta, míg a Renew egy része, az S&D és a Greens/EFA ellenezte. A The Left (szélsőbal) valamennyi részt vevő képviselője, összesen 37 fő is ellene szavazott.

Az EPP részéről Dimitris Tsiodras (EPP), az ENVI bizottság tagja védte a halasztást. Frakciója sajtóközleményében a szavazást a metánrendelet realisztikusabb és hatékonyabb végrehajtása felé tett fontos lépésnek nevezte, és hozzátette: „Nem függesztjük fel a metánrendeletet, hanem biztosítjuk, hogy hatékonyan végrehajtható legyen.”

A Zöldek/EFA már korábban is bírálta a metánrendelet felfüggesztésére irányuló törekvéseket. Jutta Paulus (Greens/EFA) 2026. október 6-án kijelentette, hogy a felfüggesztés nem fog több gázt hozni az EU-ba, és nem fogja csökkenteni a fűtési költségeket sem. Véleménye szerint a Bizottságnak nem szabad engednie az olaj- és gázipar nyomásának.