Az EU polgári védelme és egészségügyi készenlét

Az Unió polgári védelmi mechanizmusa a természeti katasztrófákra, ipari balesetekre és egyéb válsághelyzetekre való reagálás közös európai kerete; ide tartoznak a rescEU kapacitásai is. A Bizottság javaslatot tett a rendszer 2028–2034-es költségvetési időszakra vonatkozó kialakítására, és összekapcsolta azt az Unió egészségügyi vészhelyzetekre való felkészültségét és az azokra való reagálást célzó támogatásával.

A végleges jóváhagyásról nem volt szó. A képviselők a Bizottság javaslatához benyújtott 332 módosító indítványról, azaz a Parlament álláspontjáról szavaztak, majd rögtön utána kézfeltartással úgy döntöttek, hogy az ügyet visszaküldik a bizottságokhoz. Ezek az álláspont alapján megkezdik a tárgyalásokat a Tanáccsal, az úgynevezett háromoldalú tárgyalásokat. A rendelet végleges szövege csak ennek eredményeként fog kialakulni.

A Bizottság javaslatához képest a legjelentősebb változás a pénzügyi keret. A Bizottság 10,675 milliárd eurós indikatív költségvetéssel számolt, a Parlament viszont 12,416 milliárd eurót kér folyó árakon, azaz 11 milliárd eurót 2025-ös árakon. A költségvetést egyúttal fel is kívánja osztani: 40%-ot a megelőzésre, a felkészültségre és a polgári védelemre, beleértve a rescEU-t is, 40%-ot az egészségügyi vészhelyzetek megelőzésére, felkészültségére és az azokra való reagálásra, a fennmaradó 20%-ot pedig rugalmas keretként hagyja meg bármelyik célra. Bevezet továbbá a kiadások szigorúbb nyomon követését és ellenőrzését, amelyben részt kell vennie a Bizottságnak, az Európai Számvevőszéknek, az OLAF-nak és az Európai Ügyészségnek, valamint szabályokat vezet be annak megakadályozására, hogy ugyanazt a tevékenységet egyszerre több uniós program is finanszírozza.

A Parlament továbbá kiterjeszti a mechanizmus hatályát az összes kockázatra (all-hazards), kifejezetten beleértve a súlyos, határokon átnyúló egészségügyi fenyegetéseket is, és a megelőzés, a felkészültség és a reagálás mellett kiegészíti a helyreállítási képességet is. Az új cikk előírja a Bizottság és a tagállamok számára, hogy a polgári védelmi tervezésbe építsék be az éghajlati kockázatokat és előrejelzéseket, beleértve a rescEU kapacitásait és a korai figyelmeztető rendszereket is. A javasolt koordinációs központ neve Union Crisis Support Hub lesz, és a regionális és helyi hatóságok is önkéntesen hozzájárulhatnak a mechanizmushoz.

A javaslatot két bizottság, a környezetvédelmi (ENVI) és a közegészségügyi (SANT) bizottság együtt tárgyalta, ezért két előadója volt: Leire Pajín (S&D, Spanyolország) az ENVI nevében, valamint Aurelijus Veryga (ECR, Litvánia) a SANT nevében. Az S&D képviselőcsoport sajtóközleményében üdvözölte a szavazás eredményét. Árnyék-előadója, Christophe Clergeau ezt a lépést a felkészültségi kultúra kialakításának fontos lépéseként értékelte, míg Pajín előadó kiemelte, hogy Európának előre kell látnia a kockázatokat, és képesnek kell lennie az emberek védelmére, amikor bekövetkezik a katasztrófa.

A álláspontot 424 képviselő támogatta, 105 ellene szavazott, 83 pedig tartózkodott. A javaslat mellett szavazott az EPP (160 igen, 1 nem), az S&D (116), a Renew (69) és a Greens/EFA (42), vagyis az egész proeurópai többség; az utóbbi három frakcióban senki sem szavazott ellene, és senki sem tartózkodott. A The Left többsége igennel szavazott (16 igen, 2 nem), 20 képviselője tartózkodott.

Ellen szavazott a PfE (44 nem, 25 tartózkodás) és az ESN (22 nem). Az ECR megosztottan szavazott: 14-en támogatták, 26-an ellenezték és 30-an tartózkodtak, annak ellenére, hogy soraikból származik Veryga társelőadó. A szélsőjobb tehát nem állt egységes blokként az ellenzékben. Emlékeztetünk arra, hogy a tartózkodás nem számít ellenszavazatnak.